Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
A városba irányuló turizmus korlátozását követelik helybeliek Barcelonában 2024. július 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Toni Albir

Több ezren tüntettek Barcelonában a tömegturizmus ellen

Több ezer ember tiltakozott szombaton Barcelona utcáin a várost fojtogató tömegturizmus ellen.

Barcelona a legnépszerűbb idegenforgalmi úti cél Spanyolországban. Több tiltakozó szerint a turisták tömege miatt a város élhetetlenné vált. A lakhatási költségek jelentősen emelkedtek, az utóbbi évtizedben 68 százalékkal ugrottak meg az árak, illetve a tömegturizmus negatív hatással van a helyi kiskereskedésekre és a helyi alkalmazottak munkakörülményeire is.

A városvezetés adatai szerint Barcelonában tavaly több mint 12 millió turista fordult meg. A polgármesteri hivatal nemrég bejelentette, hogy a lakhatási gondok enyhítése érdekében 2029-től megtiltják, hogy rövid távra lakásokat adjanak ki turistáknak.

Világszinten Spanyolország a második legnépszerűbb turisztikai úti cél Franciaország után. Tavaly 85,1 millió külföldi látogatót jegyeztek fel. A legkeresettebb régió Katalónia volt 18 millió látogatóval, ezt követte a Baleár-szigetek 14,4 millió, illetve a Kanári-szigetek 13,9 millió turistával.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×