eur:
411.1
usd:
395.19
bux:
79283.92
2024. november 22. péntek Cecília
Drónok. Forrás: Getty Images
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Az oroszok bevallották, miért tudták megállítani őket Harkivnál - itt vannak a részletek

Egyre több jel utal arra, hogy kifulladt az oroszok nagy offenzívája Harvkiv körzetében. Orosz milbloggerek már azt is elárulták, mik lehetnek a kudarc okai.

Egyes orosz katonai influenszerek arra panaszkodnak, hogy az ukránok fölénybe kerültek az elektronikai hadviselésben és már jóval több drónjuk van csatatereken. Véleményük szerint a háborút mindinkább a gyors technológiai fejlődés jellemzi, amiben aggodalmuk szerint Oroszország kezd lépéshátrányba kerülni.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legutóbbi jelentésében idézi az egyik orosz milbloggert, aki internetes bejegyzésében hosszan sorolta az ukránok erősségeit. A blogger - aki korábban kiképzőként szolgált egy rohamosztagnál - azt állította: a drónok széles körű és hatékony használata a legfőbb magyarázat arra, hogy miért képesek az ukránok feltartóztatni a számbeli fölényben lévő orosz alakulatok támadásait.

A milblogger részletesen ismertette, milyen kihívásokkal kell szembenézniük az oroszoknak.

A legfontosabb, hogy az ukránoknak sokkal több FPV drónjuk van, mint az oroszoknak. Ezekről már többször írtunk az Infostart hasábjain is: a drónokat egy kamerával szerelik fel, amely folyamatosan közvetíti robot körüli táj képét. A kezelő ezt egy VR-szemüveghez hasonló eszközön keresztül úgy látja, mintha ő maga is a drónon ülne. Ezzel a megoldással sokkal precízebben lehet célba vezetni egy támadó robotot és egyszerűbben elkerülhető a baráti tűznek nevezett helyzet, amikor a katonák tévedésből a sajátjaikat lövik.

Ezt látja egy FPV drón kezelője repülés közben. Forrás: Wikipédia
Ezt látja az irányító egy FPV drón repülése közben. Forrás: Wikipédia

Az orosz milblogger azt állította, hogy az ukrán rohamcsapatoknál három-négyszer annyi FPV drón van, mint az orosz oldalon. A gépesített lövész alegységeknél még ennél is nagyobb a fölény, mivel náluk hatszor, tízszer több FPV drónt használnak, mint a hasonló orosz alakulatoknál.

Ráadásul az ukrán szárazföldi erőknél külön drónegységek szolgálnak, ez pedig jóval hatékonyabbá teszi mind a felderítést, mind pedig a csapásmérést. Viszont az oroszoknál nincsenek ilyen különleges, drónos alakulatok, és az elektronikai hadviselés alkalmazása is sokkal szervezetlenebb. Mindez azt eredményezi, hogy az oroszok lényegesen gyengébben tudnak védekezni az ukrán csapásmérő robotokkal szemben - hangsúlyozta az egykori rohamosztagos.

Egy másik blogger ezt azzal toldotta meg, hogy az ukrán drónegységek kimondottan vadásznak a gyengén páncélozott, vagy átmenetileg védtelenül hagyott orosz harcjárművekre. Egy ilyen összecsapásról az Infostart is beszámolt már.

"Az ehhez hasonló támadások jelentősen hátráltatták az oroszok előretörését Avgyijivkánál" - jegyezte meg az influenszer. A milbloggerek egyébként felróják a moszkvai védelmi minisztériumnak, hogy még mindig hiányzik a drónok és az elektronikai hadviselési eszközök tervszerű használata. Jelenleg csak ötletszerűen biztosítja a minisztérium a szükséges berendezéseket és robotokat a fronton harcoló alakulatoknak.

Oroszországnak központosítania kell a drónharc-képességeit - hangoztatják a katonai influenszerek.

Az amerikai kutatóintézet szakértőinek ezzel kapcsolatban az a véleményük, hogy ha az oroszok nem akarnak végérvényesen lemaradni a technológiai versenyben, akkor nekik is mielőbb létre kellene hozniuk a saját, önálló drónegységeiket és ezeket - az elektronikai hadviselésre specializálódott csapatokkal együtt - be kellene osztaniuk a lövészalegységeik mellé.

Kraszuha-4 orosz elektronikai hadviselési rendszer. A gyártó szerint képes hatékonyan zavarni a drónok irányítását is. Egyelőre nincs sok ezekből a frontokon és azok elosztása is többnyire ötletszerű. Forrás: Wikipédia
Kraszuha-4 orosz elektronikai hadviselési rendszer. A gyártó azt állítja, hogy képes hatékonyan zavarni a drónok irányítását is. Egyelőre nincs sok ezekből a frontokon, és azok elosztása is többnyire ötletszerű a beszámolók szerint. Forrás: Wikipédia

Az oroszok technológiai lemaradása az oka annak is, hogy már nemcsak a Harkiv körüli offenzívájuk kezd kudarcot vallani, hanem a frontvonal más részein is mintha kezdenének védelembe szorulni. A The Economist kijevi értesülésekre hivatkozva arról ír, hogy a frontokon harcoló ukrán egységekhez mind több nyugati utánpótlást sikerül eljuttatni. A lőszer mennyisége arra még nem elegendő, hogy átfogó ellentámadást indítsanak, de az ellenség feltartóztatására már igen.

A brit lap szerint az oroszok helyezte a Krímben a legrosszabb.

Az ukránok lényegében a félsziget bármely pontjára csapást tudnak mérni az USA-tól kapott ATACMS rakétákkal, illetve más nyugati fegyverekkel.

A londoni újság idézte Ben Hodges-t, az amerikai haderők korábbi európai főparancsnokát, aki úgy látja, hogy az oroszok egyre kevésbé képesek tartani a Krím-félszigetet. A tábornok emlékeztetett rá, hogy az ukránok drónokkal és rakétákkal megsemmisítették az orosz fekete-tengeri flotta felét, és szerinte csak idő kérdése a Krímbe vezető híd elpusztítása is.

Ben Hodges altábornagy, az Európában állomásozó amerikai haderő korábbi főparancsnoka. Forrás: Wikipédia
Ben Hodges altábornagy, az Európában állomásozó amerikai haderő korábbi főparancsnoka. Forrás: Wikipédia

A The Economistnak egy brit katonai szakértő pedig azt nyilatkozta, hogy az ukránok első számú célpontjai most az orosz drónegységek, az elektronikai hadviselési eszközök, valamint a légvédelmi rendszerek. Ezek közül a korábban nagyra tartott Sz-400-as komplexumról kiderült, hogy nem is olyan nehéz elbánni vele. Az alábbi videó éppen egy ilyen, 200 millió dollárnak megfelelő összegbe kerülő Sz-400-as rendszer elpusztítását örökítette meg. Látni, hogy az oroszok több elhárító rakétát is indítanak, mert vélhetően észlelték a közeledő támadást, de az ukránok által kilőtt ATACMS-t nem tudják eltalálni, és annak kazettás robbanófeje szó szerint letarolja az orosz légelhárító üteget.

Ben Hodges tábornok egyébként azt is elmondta a The Economist-nak, hogy az oroszok nem tudnak hová elrejtőzni, mert a nyugati műholdak és felderítőgépek mindenütt látják őket. Ha pedig felderítették a csapataik vagy a fegyvereik pontos helyét, akkor az ukránok perceken belül drónokkal, illetve rakétákkal lecsapnak rájuk.

Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×