Infostart.hu
eur:
359.08
usd:
305.6
bux:
136450.66
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Nyitókép: Pixabay

Most talán többet megtudunk arról, hogy mit is okozott valójában a Covid-járvány

A nagyszabású brit Covid-vizsgálat elkezdi felmérni, milyen hatással volt a világjárvány a gyerekek és fiatalok fejlődésére, az oktatásukra, a mentális egészségükre és a közösségi média-használatukra.

A vizsgálat során különös figyelmet fordítanak a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő, valamint különböző etnikai és egyéb háttérrel rendelkező gyermekek meghallgatására. A nyilvános meghallgatások várhatóan 2025-ben kezdődnek - írja a BBC híradása alapján a Portfolio.

A 2022-ben bejelentett, Angliára, Skóciára, Walesre és Észak-Írországra kiterjedő kutatást kritikák érték, amiért egyáltalán nem említette a járvány ifjúságra gyakorolt hatásait. Egy nyilvános egyeztetést követően azonban végül ezeket az aspektusokat is beépítették a dokumentumba.

Maga a kutatás még abban az évben el is indult, az első nyilvános meghallgatások pedig 2023-ban kezdődtek. Az eljárást Heather Hallett, a fellebbviteli bíróság korábbi bírája vezeti.

Eddig hét modult vitattak meg nyilvánosan, amelyek között szerepelt az Egyesült Királyság felkészültsége egy világjárványra, valamint a döntéshozatal és politikai kormányzás kérdései

- írja a lap.

Heater Hallett elmondta, hogy a nyolcadik modul kifejezetten azt vizsgálja majd, mennyire vették figyelembe a gyerekeket az akkori döntések meghozatalakor. Úgy fogalmazott: "A világjárvány sokféleképpen érintette a gyermekeket és fiatalokat: elvesztették szeretteiket, tanulmányi lehetőségeiket, szociális fejlődésük éveit és kapcsolataikat családjukkal és barátaikkal".

A gyerekekre és fiatalokra koncentráló modul témái között megtalálható, hogy

  • mennyire vették őket figyelembe a világjárványra vonatkozó tervezés során;
  • milyen mértékben vették figyelembe a maszkok használatának, illetve a közösségi távolságtartásnak a hatását;
  • milyen hatással volt a világjárvány az oktatásukra;
  • milyen hatást gyakorolt a járvány a fizikai és mentális egészségükre és az egészségügyhöz való hozzáférésükre;
  • hogyan befolyásolta a szociális ellátási szolgáltatásukhoz való hozzáférésüket;
  • és hogyan hatott az internethez, közösségi médiához és online erőforrásokhoz való hozzáférésükre.

Az Egyesült Királyság azon lakói, akik szeretnének véleményt nyilvánítani ebben a modulban, 2024. június 17-ig jelentkezhetnek a Covid-vizsgálat honlapján.

Mint írják, egy másik kutatási projekt is folyamatban van, melynek célja, hogy összegyűjtse a gyermekek és fiatalok véleményét arról, hogyan érintette őket a Covid-járvány. Ez biztosítja majd, hogy széles körű társadalmi visszajelzéseket kapjanak. Az Every Story Matters projekt keretében szülők, gondozók, tanárok és más olyan emberek történeteit is összegyűjtik, akik fontos szerepet játszottak abban az időszakban a gyermekek életében.

Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Coface: Felemás a régiós kép, az eurómilliárdos forrásokra számító Magyarország látszólag a jobbak közé került

Coface: Felemás a régiós kép, az eurómilliárdos forrásokra számító Magyarország látszólag a jobbak közé került

Bár 2025-ben a közép- és kelet-európai térségben összességében stabilizálódtak a fizetésképtelenségi mutatók, a magyar piacon is érdekelt Coface legfrissebb elemzése széttagolt képről tanúskodik: a különböző régiós országok között egyre markánsabb különbségek figyelhetőek meg, amelyeket az eltérő makrogazdasági környezet alakít. Lengyelországban nőtt a legnagyobb mértékben a fizetésképtelenségi eljárások száma, éves szinten közel 18 százalékkal. A szektorok közül az építőipar és a szállítmányozás számít a legrizikósabbnak. Magyarország kedvezőbb eredményt ért el, hiszen 6,6 százalékkal csökkent a fizetésépképtelenségi eljárások száma az elmúlt két év rekordmagas szintjei után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×