eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Brüsszel, 2024. április 11.Az ülésterem az uniós villamosenergia-irányelv módosításáról tartott szavazás előtt az Európai Parlament (EP) kétnapos brüsszeli plenáris ülésének második napi tanácskozásán 2024. április 11-én. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az uniós villamosenergia-piac reformját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Alapjogokért Központ: Brüsszelben figyelmen kívül hagyják a béke iránti igényt

A civil szervezet szerint a békepárti hangok elszigetelődése egyértelműen jelzi, hogy az unió eltávolodott az alapértékeitől és a saját polgáraitól.

Csütörtökön Brüsszelben tartották az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitáját - ahogy erről az Infostart korábban beszámolt. A vita fő tanulságainak egyike, hogy a háborús uszító megnyilvánulások, gondolatok, amelyek Brüsszelben vannak, felelőtlenek, és figyelmen kívül hagyják az európai polgárok valódi igényét: a békét - közölte az Alapjogokért Központ.

Kovács Attila, a központ európai uniós kutatási igazgatója szavait idézve azt írták, olyan vezetőkre és európai parlamenti képviselőkre van szükség, akik elég bátrak ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt is kimondják: békére van szükség az európai kontinensen, a háborús cselekményeket azonnal be kell szüntetni.

Csakis tárgyalásos úton van lehetőség a fennálló fegyveres-geopolitikai konfliktus rendezésére - hívták fel a figyelmet. A központ hangsúlyozta: június 9-én a polgárok kezében van a döntés, hogy kérnek-e a háborús uszításból.

"A józan észt képviselő politikai szereplők két okból sem vettek részt a vitán: egyrészt abban hisznek, hogy az európai politikai pártok helyett a tagállamoknak kell meghatározniuk az unió következő vezetőjének személyét, másrészt nem akarnak sorsközösséget vállalni a háborúpárti erőkkel" - olvasható a közleményben, amely szerint az Európai Unió és a NATO tovább szítják a háború lángjait.

"Ezen intézmények folyosóin most olyan háborús uszítók járnak-kelnek, akik kontinensünk békéjét és stabilitását fenyegetik" - hangsúlyozták.

Lajkó Fanni elemzőt idézve kitérnek arra is, hogy a békepárti hangok elszigetelődése egyértelműen jelzi, hogy az unió eltávolodott az alapértékeitől és a saját polgáraitól. Az elemző hangsúlyozta, hogy a vezetők föderalista törekvéseiktől elvakulva Ukrajnát helyezik előtérbe Európa belső stabilitásával szemben, úgy látszik, elfelejtették múltunk tanulságait, és a diplomáciát a pusztítással cserélnék fel.

Rögzítette: a magyar emberek továbbra is elkötelezettek az EU eredeti eszméje - a béke és a stabilitás projektje - mellett. "Fel kell emelkednünk és egy békét támogató többséget kell létrehoznunk, amely visszavezeti az uniót a helyes útra" - fogalmazott Lajkó Fanni.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×