Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök a parlamenti pártok frakcióvezetőivel talákozik Moszkvában 2024. március 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov

Kínába utazik az orosz elnök, Hszi Csin-ping meghívására

Május 16-17-én tesz állami látogatást Kínában Vlagyimir Putyin, hivatali partnere, Hszi Csin-ping meghívására, ez lesz a hivatalba lépése utáni első külföldi útja - közölte kedden a Kreml.

Putyin Pekingbe és Harbinba látogat majd el. Utóbbi városban részt vesz a nyolcadik orosz-kínai expó és a negyedik orosz-kínai régióközi együttműködési fórum megnyitó ünnepségén, valamint találkozik a Harbini Műszaki Egyetem diákjaival és tanáraival. A két elnök gálaesten fog megemlékezni a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójáról.

Az orosz államfő sajtószolgálata szerint Putyin és Hszi "részletesen megvitatja az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kérdéseinek egész sorát", valamint "meghatározza az orosz-kínai gyakorlati együttműködés továbbfejlesztésének kulcsfontosságú területeit". A felek emellett véleménycserét folytatnak a legégetőbb nemzetközi kérdésekről.

A Kreml szerint a megbeszéléseket követően az államfők közös nyilatkozatot tesznek közzé, a felek pedig több kétoldalú dokumentum aláírását tervezik. Putyin a tervek szerint találkozik majd Li Csiang miniszterelnökkel is, akivel a kereskedelmi, a gazdasági és a humanitárius szférában történő együttműködésről fog tárgyalni.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin útja válasz lesz Hszi első hivatalos látogatására, amely tavaly az elnöki eskütétele után Moszkvába vezetett. A diplomáciai protokoll szerint az állami látogatás státusza a legmagasabb a külföldi látogatások rangsorában.

Putyin legutóbb tavaly októberben járt Pekingben, ahol az Egy övezet, egy út fórum fő vendége volt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×