Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Izraeli harckocsi a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2023. december 5-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: Atef Szafadi

Izrael fegyverutánpótlása - kiderült, mit tesznek a britek

Joe Biden amerikai elnök a közelmúltban arról beszélt, hogy amennyiben az izraeli hadsereg folytatja és nagyszabású hadműveletté szélesíti a Rafahban kezdett katonai beavatkozást, akkor leállítja azon típusú katonai eszközök szállítását, amelyek egy ilyen műveletet segíthetnek.

David Cameron brit külügyminiszter szerint az Izrael elleni brit fegyverszállítási tilalom a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezetet segítené. Cameron a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Nagy-Britannia nem támogatja a gázai Rafah elleni nagyszabású izraeli hadműveletet, amíg Izraelnek nincsenek kidolgozott tervei a helyi lakosság biztonságba helyezésére, illetve menedék, élelmiszer és gyógyszerek biztosítására a civilek számára. "Ilyen tervet eddig nem láttunk" - tette hozzá a londoni külügyi tárca vezetője.

Arra a kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnökhöz hasonlóan a brit kormány is leállítaná-e az Izraelbe irányuló fegyverszállításokat, Cameron azt mondta: ebből a szempontból az Egyesült Államok és Nagy-Britannia teljesen különböző helyzetben van, az amerikaiak ugyanis hatalmas mennyiségű fegyvert szállítanak Izraelnek, a brit export ugyanakkor az izraeli fegyvervásárlások nem egészen egy százalékát teszi ki.

A brit külügyminiszter felidézte, hogy Irán nemrégiben nagyszabású támadást hajtott végre Izrael ellen, drónok mellett 140 manőverező robotrepülőgépet is bevetve, és ennek nyomán "teljesen helytelen üzenet lenne" az Izrael elleni fegyverembargó.

Cameron szerint az Izraelbe irányuló brit fegyverszállítások leállítása a Hamászt erősítené, és csökkentené a megállapodás esélyét az iszlamista szervezet által túsznak elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről.

Hozzátette ugyanakkor: London folyamatos figyelmeztetéseket küld Izraelnek, egy-egy konkrét incidens nyomán közvetlenül az izraeli kormánynak tesz fel kérdéseket, amelyekre "néha megfelelő válaszokat kapunk, néha nem".

Az Izraelbe irányuló brit fegyverexport engedélyezésének elbírálása és vizsgálata ilyen formán folyamatosan zajlik - mondta a brit külügyminiszter.

David Cameron bírálta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a gázai lakosság segélyezésének ügyében.

"Netanjahutól néhány hete komoly ígéreteket hallottunk, és érzékelünk is valamelyes kedvező változást, de ez nem elégséges" - fogalmazott.

Hangsúlyozta: eddig is többször kifejtette azt az álláspontját, hogy London nem tartja kielégítőnek a gázai lakosság humanitárius segélyezésében kifejtett eddigi izraeli erőfeszítéseket.

Cameron szerint ugyanakkor "nem lenne bölcs döntés", ha a brit hadsereg szárazföldi alakulatokat vezényelne a Gázai övezetbe a segélyszállítmányok eljuttatásának elősegítésére, mivel ez azzal a kockázattal járna, hogy a brit katonák támadások célpontjává válhatnának. Ugyanebből az okból nem küldenek az amerikaiak sem katonákat Gázába - tette hozzá.

Nagy-Britannia légi úton eddig 110 tonna, szárazföldön több mint kétezer tonna élelmiszersegélyt juttatott be a Gázai övezetbe.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×