A tanulmányt a tekintélyes Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) készítette. A berlini székhelyű intézet szerint a gazdasági visszaesés ellenére az emberek többet dolgoznak, mint valaha. Tavaly az alkalmazottak összesen mintegy 55 milliárd órát töltöttek munkával, ez a legmagasabb érték az újraegyesítés óta. Az eddigi rekordot 1991-ben mérték, ami a tanulmány szerint 52 milliárd óra volt. A mélypont pedig 2005-ben, "mindössze" 47 milliárd órával.

Ráadásul mindezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a foglalkoztatottak heti munkaideje. A tanulmány egyik szerzője, Mattis Beckmannshagen szerint a magyarázat "kulcsát" a nők jelentik. Noha csaknem felük részmunkaidőben dolgozik, többen közülük szívesen vállalnának hosszabb munkaidőt is. Mindez a szerzők szerint azt jelenti, hogy ezt a potenciált a munkaerőpiac részben kihasználatlanul hagyja.

Ennek következménye, hogy európai összehasonlításban a német alkalmazottak átlagos heti munkaideje a 34,7 órával viszonylag csekély, miközben például Spanyolországban ugyanez a munkaidő heti 37,6 óra. A nők munkavállalása Németországban 1991 és 2022 között 16 százalékkal, 73 százalékra nőtt. Mindez megnyilvánul abban is, hogy a korábbi egykeresetes háztartásokkal szemben szemben egyre több az immár két keresetből működő háztartás. Ennek ellenére a tanulmány szerint a nők még mindig jelentősen több időt fordítanak a gyermekekkel való foglakozásra és a házimunkára, mint a férfiak.

A munkában eltöltött időt tekintve ugyanakkor fordított a helyzet. A nők hetente átlagosan 33 órát dolgoznak, míg a férfiak 40-et. Ennek ellenére a férfiak átlagos heti munkaideje 2011 óta – ha csekély mértékben is, de – csökken, ugyanakkor a gyermekek ellátását és a házimunkát illetően csak lassan zárkóznak fel. A tanulmány szerint ha a jelenlegi trend folytatódik, különösen a gyermekgondozás terén még évtizedekig is eltarthat, amíg a férfiak és a nők a gyermekekre egyformán sok időt fordítanak.

A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a szakképzett munkaerő iránti igény kielégítse érdekében jobban ki kellene használni a nők munkaerő-piaci potenciálját.

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban arra szólította fel a németeket, hogy tekintettel a lassú gazdasági növekedésre, "gondolják át a munkához való hozzáállásukat". A gazdaság fejlődése szempontjából fontos az állampolgárok "munkamotivációja" – hangoztatta a miniszter, aki szerint fel kell kelteni az emberek kedvét a túlórára. Ennek érdekében egyfajta "mentalitásreformra" is szükség van.