Infostart.hu
eur:
367.82
usd:
335.3
bux:
143630.34
2026. november 18. szerda Jenő
Female Electronics Factory Workers in Blue Work Coat and Protective Glasses Assembling Printed Circuit Boards for Smartphones with Tweezers. High Tech Factory with more Employees in the Background.
Nyitókép: gorodenkoff/Getty Images

Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kifogásolta a németek munkához való viszonyát, szerinte mentalitásváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint ugyanakkor soha ennyit nem dolgoztak a németek, mint a múlt évben. Sőt a politika közreműködésével lehetne még ennél többet is. Most akkor mi az igazság?

A tanulmányt a tekintélyes Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) készítette. A berlini székhelyű intézet szerint a gazdasági visszaesés ellenére az emberek többet dolgoznak, mint valaha. Tavaly az alkalmazottak összesen mintegy 55 milliárd órát töltöttek munkával, ez a legmagasabb érték az újraegyesítés óta. Az eddigi rekordot 1991-ben mérték, ami a tanulmány szerint 52 milliárd óra volt. A mélypont pedig 2005-ben, "mindössze" 47 milliárd órával.

Ráadásul mindezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a foglalkoztatottak heti munkaideje. A tanulmány egyik szerzője, Mattis Beckmannshagen szerint a magyarázat "kulcsát" a nők jelentik. Noha csaknem felük részmunkaidőben dolgozik, többen közülük szívesen vállalnának hosszabb munkaidőt is. Mindez a szerzők szerint azt jelenti, hogy ezt a potenciált a munkaerőpiac részben kihasználatlanul hagyja.

Ennek következménye, hogy európai összehasonlításban a német alkalmazottak átlagos heti munkaideje a 34,7 órával viszonylag csekély, miközben például Spanyolországban ugyanez a munkaidő heti 37,6 óra. A nők munkavállalása Németországban 1991 és 2022 között 16 százalékkal, 73 százalékra nőtt. Mindez megnyilvánul abban is, hogy a korábbi egykeresetes háztartásokkal szemben szemben egyre több az immár két keresetből működő háztartás. Ennek ellenére a tanulmány szerint a nők még mindig jelentősen több időt fordítanak a gyermekekkel való foglakozásra és a házimunkára, mint a férfiak.

A munkában eltöltött időt tekintve ugyanakkor fordított a helyzet. A nők hetente átlagosan 33 órát dolgoznak, míg a férfiak 40-et. Ennek ellenére a férfiak átlagos heti munkaideje 2011 óta – ha csekély mértékben is, de – csökken, ugyanakkor a gyermekek ellátását és a házimunkát illetően csak lassan zárkóznak fel. A tanulmány szerint ha a jelenlegi trend folytatódik, különösen a gyermekgondozás terén még évtizedekig is eltarthat, amíg a férfiak és a nők a gyermekekre egyformán sok időt fordítanak.

A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a szakképzett munkaerő iránti igény kielégítse érdekében jobban ki kellene használni a nők munkaerő-piaci potenciálját.

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban arra szólította fel a németeket, hogy tekintettel a lassú gazdasági növekedésre, "gondolják át a munkához való hozzáállásukat". A gazdaság fejlődése szempontjából fontos az állampolgárok "munkamotivációja" – hangoztatta a miniszter, aki szerint fel kell kelteni az emberek kedvét a túlórára. Ennek érdekében egyfajta "mentalitásreformra" is szükség van.

Címlapról ajánljuk

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×