Infostart.hu
eur:
379.45
usd:
321.25
bux:
130816.59
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Iránból kilőtt rakéta Izrael északi része felett 2024. április 14-én hajnalban. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen. Az iráni állami médiában idézett közlemény szerint a támadás válasz arra a légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

"Bejelzett" az iráni légvédelem

Drónokat kaphattak le, vagyis támadás megelőzése történhetett, Izrael nem mond semmit. Az ENSZ nyugalomra int.

Az iráni légvédelem működésbe lépése robbanásokat okozott a közép-iráni Iszfahán körzetében - közölte egy iráni tisztviselő a Reuters hírügynökséggel péntek hajnalban.

Rakétatámadás nem érte az országot - tette hozzá.

Hasonlóképpen nyilatkozott előzőleg egy katonai szóvivő is az X közösségi oldalon, jelezve, hogy a légvédelem drónokat semmisített meg.

Korábbi hírügynökségi jelentésekben arról számoltak be, hogy az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg.

Egy iráni parancsnok, Sziavos Mihandust az iráni állami médiának reggel úgy nyilatkozott, hogy az incidens során semmilyen kár nem keletkezett.

Az országban a hajnali órákban korlátozták a légi közlekedést, de reggel bejelentették, hogy ezeket az intézkedéseket feloldották.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) reggel közleményben megerősítette, hogy iráni nukleáris létesítményekben nem keletkezett kár, és szoros figyelemmel követi a helyzetet.

Amerikai tisztségviselők az amerikai sajtónak úgy nyilatkoztak, hogy Izrael előzetesen értesítette az Egyesült Államokat egy Irán elleni műveletről. Az amerikai védelmi minisztérium csütörtök esti közleménye szerint Lloyd Austin védelmi miniszter a nap folyamán tárgyalt izraeli kollégájával, Joáv Galanttal egyebek között "Irán közel-keleti lépéseiről".

Az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége pénteken arra utasította dolgozóit, hogy biztonsági okokból további intézkedésig

ne hagyják el Tel-Aviv, Jeruzsálem és Beér-Seva városok körzetét.

Izraelben nem változtatták meg péntek reggel a polgári védelmi előírásokat.

Iszfahán stratégiai városnak számít, ahol katonai bázisok találhatók, nukleáris kutatási és fejlesztési központok, és a hadsereg elitegységének, a Forradalmi Gárdának is ott van a támaszpontja. Iszfahán tartomány számos iráni nukleáris létesítménynek ad otthont, köztük a natanzi atomkutató-központnak.

Irán a múlt hétvégén drón- és rakétatámadást intézett Izrael ellen, megtorlásul amiatt, hogy Izraelnek tulajdonított rakétacsapás érte damaszkuszi külképviseletét. A támadóeszközök nagy részét a levegőben megsemmisítették, lényegi károkat nem okoztak. Izrael ezt követően többször jelezte, hogy nem hagyja válasz nélkül az iráni akciót.

Ebrahim Raiszi iráni elnök a teheráni műveletet követően arra figyelmeztette Izraelt, hogy ha megtorlásként a területére támad, "kemény válaszra" kell számítania.

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×