eur:
409.43
usd:
375.86
bux:
74581.34
2024. november 5. kedd Imre
European Union flags in front of the blurred European Parliament in Brussels, Belgium
Nyitókép: artJazz/Getty Images

Magyar kisebbségek az EP-választáson: már nem csak a képviselet lesz a tét

Kisebbségi képviselet az EU-ban címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet és a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely társszervezésében. Az eseményen részt vett mások mellett Berényi József, a Magyar Szövetség EP-listavezetője, valamint Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje. Őket kérdeztük a választási esélyekről.

Szlovákiában továbbra is van egy magyar erő, amely lehetővé tudja tenni, hogy legyen európai parlamenti, illetve utána majd parlamenti képviselet is – mondta az InfoRádióban Berényi József, aki szerint a nagy kérdés az, hogy megtalálják-e azokat a hívószavakat, amelyek június 8-án – északi szomszédunknál akkor lesznek választások – az urnákhoz tudják hívni a felvidéki magyarok jelentős részét. A Magyar Szövetség EP-listavezetője emlékeztetett: a szlovákiai elnökválasztás mindkét fordulójában nagyon sokan megmozdultak, ha nem is mindenki a magyar jelöltre adta a voksát, de egy ilyen részvétel elégséges lenne ahhoz, hogy kijussanak Brüsszelbe – ha rájuk adják le a szavazatukat.

A Magyar Szövetség dolgát nehezítheti, hogy a Progresszív Szlovákia nevű pártnak magyar nemzetiségű listavezetője van. Berényi József szerint Ódor Lajos személye minden bizonnyal visz majd el szavazatokat tőlük. Annál is inkább, mert mint ismert, 2009-ben a felvidéki magyarok akkori egységpártjából (MKP) többen kiléptek, és megalapították a Most–Hídat ami már nem egy magyar, hanem vegyes pártként szabta meg magát. (A Most–Híd azóta – 2021-ben – visszaolvadt a felvidéki magyarok új egységpártjába.) Azok az emberek viszont, akik korábban rájuk szavaztak, nagyon nehezen visszahozhatók egy etnikai magyar pártba – vélekedett az EP-képviselőjelölt, aki szerint ezek az emberek keresik a lehetőségét annak, miként tudnak úgy egy szlovák pártra szavazni, hogy a lelkiismeretük is nyugodt maradjon; ezt a kínálatot Ódor Lajos tudja esetleg megfogalmazni.

„Viszont egy kicsit meglepetésszerű, hogy itt kötött ki Ódor Lajos, mert miután a szakértői kormányban miniszterelnök volt, egy interjúban azt mondta, csak 5 százalék esélyt lát arra, hogy marad a politikában. Érdekes lenne tudni, hogy mik voltak a meggyőző érvek” – jegyezte meg Berényi József.

A kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Szövetség tagja úgy fogalmazott, ma már nem elégséges azzal kampányolni, hogy „fontos a szlovákiai magyarság képviselete”, más hívószavak is kellenek, a felvidéki magyarság ugyanis nincs kitéve azoknak a veszélyeknek, mint 1994 és 1998 között, Vladimír Meciar idejében, vagy épp 2006 és 2010 között, amikor az akkori – Smer, HZDS és SNS alkotta – koalíciós kormány nagyon komoly magyarellenes politikát képviselt. Ekkor történt Malina Hedvig, valamint a dunaszerdahelyi szurkolók brutális bántalmazása, továbbá a kettős állampolgárság betiltása.

Ilyen jellegű támadásokra régóta nem került sor, ami Berényi József szerint annak is köszönhető, hogy nincsenek bent a parlamentben, ezért most már nem igazán foglalkoznak a magyarokkal.

„Úgy veszik, a magyar egy »kihalóban lévő faj« Szlovákiában; nem kell őket most már korlátozni semmiben, mert az asszimiláció és elvándorlás jelentős.

Másrészt Szlovákia sem egy önálló sziget, hanem abban a világban él, amiben van egy kultúretikai küzdelem, tetszik vagy sem, de van egy háború, amivel kapcsolatban A vagy B válaszokat várnak tőlünk az emberek" – folytatta. Az Európai Parlament pedig épp az a terület, ahol ezekben a nagy kérdésekben – mint a migráció, a háború vagy a gender ügye – várják, hogy mondja el valaki a felvidéki magyarságnak a véleményét is. „Erre adunk mi is a programunkban inkább válaszokat, valamint a (jelentős részben a dél-szlovákiai) mezőgazdászok problémáira, a fiatalok lakhatásának vagy a környezetvédelemnek a kérdésére” – fogalmazott az EP-képviselőjelölt, aki szerint ezekben a kérdésekben – források felszabadításával – Európa tud segíteni.

Azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy az etnikai alapú politizálás elbukhat Szlovákiában, ha nem sikerül az EP-választáson mandátumot szereznie a Magyar Szövetségnek, kifejtette: sajnos ezzel a ténnyel szembe kell nézni. 2010 óta magyar pártnak nem sikerült bejutnia a szlovák parlamentbe, és jelen pillanatban csak a Magyar Szövetség „maradt a térfélen”. Ha az „Ódor-jelenséggel” szemben most sem sikerült az 5 százalékot elérniük, akkor Berényi József szerint valós kérdés lehet, hogy el tudják-e érni valaha is a bejutási küszöböt, illetve hogy csatlakozzanak-e valamelyik szlovák csoportosuláshoz. Utóbbi viszont annyira megosztó téma, hogy attól tart, emiatt nem fog egybemaradni a párt. A fekete szcenárióval szemben, ha meglesz az európai képviselet, akkor marad a mostani formáció, és az esélye annak, hogy a jövőben önállóan is bejussanak a szlovák parlamentbe, vagyis

június 8. nemcsak arról szól, hogy lesz-e a felvidéki magyarságnak hangja az Európai Parlamentben, hanem egyáltalán, hogy a magyar párt Felvidéken képes-e önállóan tovább működni

– húzta alá Berényi József.

Legyen rend Európában!

„Általában az erdélyi magyarság számára nem kedvező az, ha nagyon nagy a választási részvétel, hiszen a mi közösségünknek akkor arányosan annyival kell növelje a választási részvételt, mint a többség, és ennek azért vannak fizikai határai, annak ellenére, hogy a szavazásokon részt vevő erdélyi magyarok 90 százaléka az RMDSZ-re, és csak 10 százalék alatti az a réteg, amely román pártokra voksol” – erről már Vincze Lóránt beszélt az InfoRádióban.

Etnikai szavazás figyelhető meg Romániában, aminek az az oka, hogy a romániai pártok sosem tettek ajánlatot a magyar közösség számára. Ezúttal sem, sőt ott van köztük a szélsőséges AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) párt, amely egyenesen magyargyűlölő, mégis ott lesz az Európai Parlamentben egy masszív, 8-9 fős frakcióval, és erdélyi magyar képviselet hiányában büntetlenül, válasz nélkül onthatják magukból a gyűlöletet a legfontosabb európai politikai fórumon – tette hozzá az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, aki szerint ezért hatalmas a tét az erdélyi magyarság számára, hogy megőrizze hangját, legyenek képviselői az EP-ben.

Június 9-ét illetően (Romániában akkor lesznek az EP-választások) azt mondta, hogy a romániai parlamenti küszöböt jelentő 5 százalékot kell elérniük, mert így két képviselőjük lehetne az EP-ben. Ha ezt nem sikerül megugraniuk, az Vincze Lóránt szerint negatív folyamatokat indíthat be a magyar közösségben, és kihatással lehet az őszi országos parlamenti választásra is, illetve az RMDSZ – mint a romániai magyar érdekképviselet – kormányzati részévételi kilátásaira. „Akkor tudnunk erősek maradni Romániában, és részt venni a döntések meghozatalában, ha ott áll mögöttünk a közösség” – húzta alá. Mint mondta,

nemcsak Bukarestben a romániai pártok, hanem Brüsszelben és Washingtonban is figyelnek, hogy az RMDSZ fel tudja-e mutatni az 5 százalékot,

hiszen a kisebbségi kérdés egy geopolitikai történet is: ha jól vannak a kisebbségek a bőrükben, akkor az stabilitást eredményez, ha kikerülnek a döntéshozatali fórumokból, az nagy fokú bizonytalanságot okoz a társadalomban, így mindenki számára érdek lehet, hogy a romániai magyarság megőrizze az arányos képviseletét.

Szlovák kollégájához hasonlóan Vincze Lóránt sem tartja elégségesnek, hogy csak azzal kampányoljanak, hogy „megőrizni a romániai magyarság képviseletét". Mint mondta, a tét ennél sokkal nagyobb, és számos tennivaló van, hiszen az erdélyi magyarok elégedetlenek. Sokakban bizonytalanságot okoz a háború vagy az infláció, az energiaárak emelkedése, miközben arra vágynak, hogy a közösségek tovább fejlődjenek. Ez az európai uniós pénzalapoknak köszönhetően markánsan érzékelhető, tapasztalható, tehát fontos az, hogy a Romániának járó pénzalapok továbbra is meglegyenek, és hogy ebben részesüljenek a székely gazdák, a vállalkozók, a fiatalok – sorolta.

Az RMDSZ-es politikus azt is megjegyezte, ha megkérdezzük az erdélyi magyarokat, hogy mi a legfontosabb tennivalója egy európai parlamenti képviselőnek, furcsa mód azt fogják mondani, hogy a bevándorlás megállítása, holott Romániában nem igazán van jelen, de ezek szerint ennek a kérdése is hozzájárul a bizonytalanságukhoz. „Hogy rend legyen Európában, hogy vége legyen a háborúnak, így ezekben a kérdésekben megnyugtató válaszokat kell adni a számukra!” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×