Most részben arról is folynak az egyeztetések, hogy megállapodásra jussunk egy tűzszünetről annak érdekében, hogy legyen elég idő és megfelelő biztonsági helyzet hiteles és pontos adatokat összegyűjteni az elfogott izraeliekről - írta Bászim Naím közleményében. Hozzátette, hogy a fogvatartottak a Gázai övezet különböző pontjain, más-más csoportok felügyelete alatt vannak. Megjegyezte azt is, hogy egyesek közülük "a romok alá" kerültek a háborúban megölt palesztinokkal együtt.
Naím azokra az újságírói kérdésekre válaszolt, amelyek azt firtatták, hogy a Hamász valóban azért utasította-e vissza az Egyesült Államok által nemrég előterjesztett kompromisszumos javaslatot, mert nem lett volna képes szabadon engedni negyven túszt a háromlépcsős megállapodás első fázisában. Sajtóértesülések szerint a javaslat értelmében az első fázisban a Hamásznak nőket, 50 év feletti férfiakat és sürgős orvosi kezelésre szorulókat kellene elengednie. A tárgyalások legutóbbi fordulóján azonban a palesztin szervezet azt közölte, nem tud kiállítani negyven olyan túszt, aki ezen kategóriák valamelyikébe beletartozna, és emiatt felmerült, félő, hogy a jelenlegi becsléseknél akár sokkal több izraeli túsz is meghalhatott már. Izrael korábban azt feltételezte, hogy a mintegy 130 elrabolt izraeliből csak kevesebb mint 100 lehet ma is életben a Gázai övezetben.
Sajtóértesülések szerint az amerikai kompromisszumos javaslatot William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója mutatta be vasárnap a kairói tárgyalásokon. Az elképzelés szerint egy hathetes tűzszünet ideje alatt a Hamász elengedne 40 túszt cserébe 900 palesztin - köztük 100, izraeliek ellen elkövetett gyilkosság miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt - fogoly szabadságáért. Izrael továbbá a túszok szabadon bocsátásáért cserébe hozzájárulna ahhoz is, hogy 150 ezer palesztin visszatérhessen a Gázai övezet északi részébe.
A Hamász ragaszkodik ahhoz, hogy tartós tűzszünetet kössenek, és az izraeli hadsereg teljesen vonuljon ki az övezetből. Az izraeli kormány azonban ideiglenes tűzszünetben gondolkodik, és a jelek szerint nyitva tartja annak lehetőségét, hogy egy határozott idejű fegyvernyugvás után folytassa a hadműveleteket. A két fél nem közvetlenül, hanem amerikai, katari és egyiptomi közvetítők útján tárgyal egymással.
