Infostart.hu
eur:
394.91
usd:
342.63
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
A brit védelmi minisztérium felvételén a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus A400M típusú katonai teherszállító repülőgépéről ejtőernyőkkel dobnak le humanitárius segélyt Gáza északi partvidékén 2024. március 25-én. Nagy-Britannia több mint tíz tonna élelmiszert -  lisztet, vizet, rizst, étolajat, konzerveket és csecsemőtápszert - juttatott be légi úton a Gázai övezetbe.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/Asi Leah Jones

Izrael szinte teljesen kivonult a Gázai övezetből

Egy dandárt hagytak hátra - jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.

Az övezet déli részében mindössze egy dandárt hagytak, hogy megakadályozza a gázaiak visszatérését az övezet északi és középső részére. Néhány órával a csapatkivonás után öt rakétát lőttek ki a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz térségéből a határ túloldalán fekvő izraeli településekre.

Az IDF szerint a rakéták egy részét elfogta a Vaskupola légvédelmi rendszer, áldozatokat vagy anyagi kárt nem jelentettek.

Kivonulásuk előtt az izraeli egységek találtak egy újabb Hamász-alagutat Hán-Júnisz al-Amal nevű lakónegyedében, melyben bunkereket és fegyverraktárakat is feltártak.

A csapatkivonási döntés nem egészen két nappal azután született, hogy Izrael Washington kérésére engedélyezte a humanitárius segélyek szállítását az asdódi kikötőből az övezet északnyugati csücskében fekvő erezi átkelőhely igénybevételével.

Izrael továbbra is megakadályozza a mintegy 1,3 millió, az övezet északi részéből délre evakuált gázai hazatérését, északon mintegy 150 000-300 000 olyan palesztin maradt, akik nem hagyták el otthonaikat.

Az IDF gázai haderejét először január közepén csökkentették, amikor a hadsereg bejelentette, hogy megszerezte az ellenőrzést a térség északi része fölött. Az izraeli túszok szabadon engedéséről és a tűzszünetről folytatott tárgyalásokon a Hamász az összes izraeli katonai kivonását, és a visszaköltözés engedélyezését követeli az északi és a középső részekbe.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×