Infostart.hu
eur:
393.55
usd:
340.71
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Jair Bolsonaro hivatalban lévő brazil elnök beszél támogatóihoz egy Sao Goncalói-i kampányrendezvényen 2022. október 18-án. A brazíliai elnök- és parlamenti választások október 2-i első fordulójában a baloldali Lula da Silva volt brazil elnök a voksok 47,99 százalékával győzött, Bolsonaro a szavazatok 43,57 százalékát szerezte meg. A második fordulót október 30-án tartják.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Antonio Lacerda

Hamis oltási igazolása miatt emelnek vádat a korábbi brazil elnök ellen

A brazil szövetségi rendőrség hivatalosan is megvádolta Jair Bolsonaro volt elnököt.

A szövetségi kormány ellenőrzési hivatala már korábban megállapította, hogy Bolsonaro oltási igazolása hamis. A volt brazil elnök, aki a koronavírus-járvány idején többször megkérdőjelezte a kórokozó veszélyességét és az oltások hatékonyságát, a hivatalos nyilvántartás szerint 2021 júliusában kapott védőoltást egy Sao Paolóban. Az igazoláson szereplő adatok hitelessége miatt tavaly májusban indítottak vizsgálatot a szövetségi kormány ellenőrzési hivatala.

A hatóság megállapította, hogy az igazoláson szereplő adatok nem felelhetnek meg a valóságnak, mert Bolsonaro az oltás állítólagos felvétele előtt egy nappal elhagyta a várost, Brasíliából pedig csak három nappal később utazott el ismét. Az az ápoló, aki az igazolás szerint beadta a védőoltást, tagadta, hogy beoltotta volna az akkori elnököt, mindemellett a feltüntetett oltóanyag azon a napon nem volt elérhető azon a helyen, ahol a papír szerint Bolsonaro oltást kapott.

A névtelenséget kérő források szerint Bolsanarót azzal vádolták meg, hogy hamis adatokat juttatott az ország közegészségügyi rendszerébe (SUS) és bűnszervezetet hozott létre. A volt elnök a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy nem vette fel a vakcinát, és semmi rosszat nem tett.

"Ez egy szelektív nyomozás. Nyugodt vagyok. A világ tudja, hogy nem vettem fel a vakcinát" - mondta Bolsonaro.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Brazíliában követelte az egyik legtöbb halálos áldozatot járvány, több mint 700 ezren vesztették életüket. A 68 éves Bolsonarót két, hatalommal való visszaélés miatti ügyben már elítélték, emiatt 2030-ig nem indulhat újra az elnöki posztért, de ettől függetlenül máig a brazil belpolitika aktív szereplője.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×