eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (k) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. november 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

EP-választások: a szakértő szerint két út áll a nemzetek Európája gondolat képviselői előtt

A közvélemény-kutatások szerint az idei európai parlamenti választás a szuverenista-euroszkeptikus képviselőcsoportok megerősödését eredményezheti – a tendenciáról az InfoRádió Kalas Viviennel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatójával beszélgetett.

Erősödnek a szuverenista-euroszkeptikus politikai eszmerendszerek a június eleji EP-választásokat megelőzően, és mint Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója az InfoRádióban elmondta, közvélemény-kutatások mandátumbecsléseiben, támogatottsági adataiban is rajzolódik már a kép.

Az okokról azt mondta, a választópolgárok elégedetlenek az Európában zajló folyamatokkal, valamilyen változást akarnak, ez vezethetett például Hollandiában is egy radikális jobboldali, euroszkeptikus politikai erő győzelméhez.

Hogy a 720 megválasztandó európai parlamenti képviselő közt a radikálisabb csoport hogyan tagozódik be az Európai Néppártba, a két nagy baloldali blokkba vagy a ma még kisebb frakciók soraiba, arról Kalas Vivien azt mondta, két frakció is szóba kerülhet:

  • Identitás és Demokrácia
  • Európai Konzervatívok és Reformerek

"Az Európai Konzervatívok és Reformerek tagja például a nagyobbik olasz kormánypárt, az Olaszország Fivérei, az olasz kormányfőt is ők adják. Tagja még a spanyolországi VOX is. Az Identitás és Demokrácia tagja viszont a francia Nemzeti Tömörülés Pártja, Marine Le Pené, vagy az olasz Liga, amelyik Matteo Salvini nevéhez fűződik" – mutatott rá.

Hogy a megerősödésen túlmutató gyakorlati jelentősége lesz-e annak, hogy több szuverenista EP-képviselő lesz majd nyártól, például az EU működésére nézve, arról a következőket mondta: "Ha megnézzük a legfrissebb mandátumbecsléseket, akkor azt látjuk, hogy az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, másrészt a Liberálisok együttesen abszolút többséget fognak elérni az Európai Parlamentben, ezért ez a két radikális jobboldali frakció érdemben csak nagyon korlátozottan tud beleszólni majd a jogalkotásba, az Európai Bizottság elnökének kiválasztásába pedig egyáltalán nem, hiszen elég arra az abszolút többség."

A változás tehát ezúttal szimbolikus lehet inkább,

de a szavuknak mindenképpen nagyobb súlya lesz, mint az előző ciklusban vagy az ezt megelőzőben.

A Fidesz képviselői jelenleg függetlenként politizálnak az Európai Parlamentben, előttük a kutató szerint két lehetőség áll.

"Amit valószínűnek mondanék: az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsalád, illetve frakció. Már csak azért is mondanám ezt valószínűbbnek, mert a nagyobbik magyar kormánypárt részéről ha olvasunk nyilatkozatokat, akkor ők is ezt mondják, hogy oda szeretnének csatlakozni" – vélekedett.

A másik lehetőség az Identitás és Demokrácia lenne, ez pedig azért lehet valószínű forgatókönyv, mert "Európa jövőképét tekintve ideológiai szempontból nagyon hasonló gondolkodásúak, másrészt

az Identitás és Demokráciából is jelezték, hogy örömmel fogadnák a Fideszt a választások után".

Hogy miként jelentkezhet a Fidesz képviselőinek befolyása az új felállású Európai Parlamentben, arra Kalas Vivien két utat lát, de mindkettő a közvélemény formálására, illetve a támogatottság növelésére irányul:

  1. tüntetések szervezése, illetve azokhoz csatlakozás (zöld átállás, gazdák problémái mentén)
  2. nemzeti választásokon megerősödnek az egymással szövetkező erők.

"Ha egy törvényhozási választáson nyernek, akkor bekerülnek az Európai Tanácsba – az állam- és kormányfők testületébe –, ott pedig már ténylegesen meghatározó hangjuk lehet azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakuljanak a folyamatok Európában" – részletezte Kalas Vivien.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×