Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (k) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. november 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

EP-választások: a szakértő szerint két út áll a nemzetek Európája gondolat képviselői előtt

A közvélemény-kutatások szerint az idei európai parlamenti választás a szuverenista-euroszkeptikus képviselőcsoportok megerősödését eredményezheti – a tendenciáról az InfoRádió Kalas Viviennel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatójával beszélgetett.

Erősödnek a szuverenista-euroszkeptikus politikai eszmerendszerek a június eleji EP-választásokat megelőzően, és mint Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója az InfoRádióban elmondta, közvélemény-kutatások mandátumbecsléseiben, támogatottsági adataiban is rajzolódik már a kép.

Az okokról azt mondta, a választópolgárok elégedetlenek az Európában zajló folyamatokkal, valamilyen változást akarnak, ez vezethetett például Hollandiában is egy radikális jobboldali, euroszkeptikus politikai erő győzelméhez.

Hogy a 720 megválasztandó európai parlamenti képviselő közt a radikálisabb csoport hogyan tagozódik be az Európai Néppártba, a két nagy baloldali blokkba vagy a ma még kisebb frakciók soraiba, arról Kalas Vivien azt mondta, két frakció is szóba kerülhet:

  • Identitás és Demokrácia
  • Európai Konzervatívok és Reformerek

"Az Európai Konzervatívok és Reformerek tagja például a nagyobbik olasz kormánypárt, az Olaszország Fivérei, az olasz kormányfőt is ők adják. Tagja még a spanyolországi VOX is. Az Identitás és Demokrácia tagja viszont a francia Nemzeti Tömörülés Pártja, Marine Le Pené, vagy az olasz Liga, amelyik Matteo Salvini nevéhez fűződik" – mutatott rá.

Hogy a megerősödésen túlmutató gyakorlati jelentősége lesz-e annak, hogy több szuverenista EP-képviselő lesz majd nyártól, például az EU működésére nézve, arról a következőket mondta: "Ha megnézzük a legfrissebb mandátumbecsléseket, akkor azt látjuk, hogy az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, másrészt a Liberálisok együttesen abszolút többséget fognak elérni az Európai Parlamentben, ezért ez a két radikális jobboldali frakció érdemben csak nagyon korlátozottan tud beleszólni majd a jogalkotásba, az Európai Bizottság elnökének kiválasztásába pedig egyáltalán nem, hiszen elég arra az abszolút többség."

A változás tehát ezúttal szimbolikus lehet inkább,

de a szavuknak mindenképpen nagyobb súlya lesz, mint az előző ciklusban vagy az ezt megelőzőben.

A Fidesz képviselői jelenleg függetlenként politizálnak az Európai Parlamentben, előttük a kutató szerint két lehetőség áll.

"Amit valószínűnek mondanék: az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsalád, illetve frakció. Már csak azért is mondanám ezt valószínűbbnek, mert a nagyobbik magyar kormánypárt részéről ha olvasunk nyilatkozatokat, akkor ők is ezt mondják, hogy oda szeretnének csatlakozni" – vélekedett.

A másik lehetőség az Identitás és Demokrácia lenne, ez pedig azért lehet valószínű forgatókönyv, mert "Európa jövőképét tekintve ideológiai szempontból nagyon hasonló gondolkodásúak, másrészt

az Identitás és Demokráciából is jelezték, hogy örömmel fogadnák a Fideszt a választások után".

Hogy miként jelentkezhet a Fidesz képviselőinek befolyása az új felállású Európai Parlamentben, arra Kalas Vivien két utat lát, de mindkettő a közvélemény formálására, illetve a támogatottság növelésére irányul:

  1. tüntetések szervezése, illetve azokhoz csatlakozás (zöld átállás, gazdák problémái mentén)
  2. nemzeti választásokon megerősödnek az egymással szövetkező erők.

"Ha egy törvényhozási választáson nyernek, akkor bekerülnek az Európai Tanácsba – az állam- és kormányfők testületébe –, ott pedig már ténylegesen meghatározó hangjuk lehet azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakuljanak a folyamatok Európában" – részletezte Kalas Vivien.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Különleges időpontban, ma várható az új parlament alakuló ülése, ahol az április 12-i választások eredményeként soha nem látott kétharmados többséggel (141 fővel) rendelkezik a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Folyamatosan frissülő tudósításunkban a helyszínről jelentkezünk és számolunk be az Országházban és azon kívül zajló eseményekről. Az ülés délelőtti szakaszában a képviselők és miniszterjelöltek többször is nyilatkoztak a sajtónak, ez alapján már most ki lehet jelenteni: nagyon komoly tempójú törvényalkotás fog zajlani a következő hetekben, hónapokban. Egyszerre kell több fajsúlyos kérdésben is döntést hoznia a kormánynak, majd a parlamentnek. Délután már Magyar Péter lehet az ország új miniszterelnöke, aki két beszéddel is készül megválasztása alkalmából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×