Német parlamenti körökben arra számítottak, hogy a szociáldemokrata Olaf Scholz enged saját pártja, az SPD, valamint a koalíciós partner Zöldek és a liberális FDP Bundestag-frakcióinak, és beleegyezését adja a Taurusok szállításához. Mindezt Ukrajna tavaly május óta a legmagasabb szinten kéri, Zelenszkij elnöktől Kuleba külügyminiszterig.

A kancellárra az elmúlt hetekben ennek érdekében a korábbinál is nagyobb nyomás nehezedett. A két éve tartó háborúban egyre nagyobb a súlyos ukrán áldozatokkal járó orosz fölény, miközben lanyhul a nyugati országok, köztük mindenekelőtt az amerikai kormány támogatása. Németország ugyanakkor vállalta, hogy növeli az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. A múlt hét végén tartott müncheni nemzetközi biztonsági konferencián erre Olaf Scholz a teljes nyilvánosság előtt is ígéretet tett.

A kormánypártok parlamenti frakciói a hét elején közös nyilatkozatban – a Taurusokat ugyan konkrétan nem megnevezve – követelték olyan fegyverek szállítását, amelyek nagy hatótávolságúak, és messze az orosz frontvonalon túlra vethetők be. Ezzel egyidőben hasonló, a fegyverszállítások növelését célzó indítványt terjesztett a Bundestag elé az ellenzék vezető pártja, a CDU és a kisebbik keresztény párt, a CSU, a Taurusokat név szerint is megemlítve.

A kancellárt azonban mindez egyelőre a jelek szerint nem hatotta meg. Scholz szóvivője azt közölte, hogy

a kancellár kitart eddigi álláspontja mellett.

Steffen Hebestreit gondosan ügyelt ugyan arra, hogy ne mondja ki a Taurus kifejezést, de a közszolgálati médiumok szerint egyértelműen a cirkálórakétákra utalt.

Hangsúlyozta, hogy a fegyverszállításnak három kritériuma van: Németország és a NATO nem lehet a háború közvetlen résztvevője, szoros együttműködés szükséges a nemzetközi partnerekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal, és Ukrajna támogatásának összhangban kell állnia a német biztonsági érdeketekkel.

Olaf Scholz kancellár arra hivatkozva utasította el a Taurusok átadását, hogy olyan, 500 kilométer hatótávolságú robotrepülőgépekről van szó, amelyek ebből fakadóan oroszországi területek ellen vethetők be, így adott esetben Moszkva ellen is. Ez pedig a kancellár szerint azt eredményezné, hogy Németország közvetlenül belesodródik a háborúba.

Értesülések szerint a két indítványról a Bundestag külön szavaz. Várható, hogy a kormánypárti frakciók indítványa többséget kap,

ugyanakkor több koalíciós képviselő jelezte, hogy megszavazza az ellenzék indítványát is.

A parlamenti vitával egy időben a német hírügynökségnek adott interjújában Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko felhívást intézett a német kormányhoz a Taurusok szállítása érdekében. A polgármester öccsével, Volodimir (Vlagyimir) Klicskóval együtt – profi ökölvívóként – éveken keresztül Németországban élt, és mindkettőjüket rendkívül nagy népszerűség övezte. Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy a Taurus-vitában pozitív döntésre számít.

"A nagy hatótávolságú cirkálórakéták az ukrán erőket segíthetnék orosz parancsnoki posztok és utánpótlási központok megsemmisítésében" – fogalmazott Kijev polgármestere. Klicsko szerint mindez a ország védelmezőinek biztosíthatna lélegzetvételnyi szüntet. A polgármester hangsúlyozta, hogy a háborúban nem csupán Ukrajna léte forog kockán, hanem Európa szabadsága is. "Ha Ukrajna el is esik, Vlagyimir Putyin nem szünteti be barbár háborúját" – jelentette ki Klicsko, aki szerint a szabad, demokratikus Európa a tét.