Sebastian Lecornu szerint a fegyverek küldésének kettős célja van: egyrészt ezzel is segíteni akarják Ukrajnát, másrészt pedig valós, harci körülmények között akarják kipróbálni a legújabb fejlesztésű robotrepülőket. A francia védelmi miniszter azonban sietett hozzátenni, hogy országa nem áll hadban Oroszországgal, és a fegyverek küldését sem tekintik úgy, mintha részesei lennének a konfliktusnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia államfő a múlt hét végén, Párizsban kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá. A szerződés megkötését követő sajtóértekezleten Macron elnök egyebek közt azt hangoztatta, hogy az ukránoknak nyújtott támogatás nemcsak hosszú távú, hanem kollektív is, mivel az Egyesült Királyság és Németország ugyancsak hasonló megállapodást írt alá.
A párizsi kormány védelmi miniszterének bejelentése nyilván ennek a pár napja létrejött megállapodásnak is a része. Sebastien Lecornu azonban nem említette, hogy pontosan milyen öngyilkos drónokról van szó. Sajátos módon a francia politikai vezetés sokáig habozott az ilyen fegyverek rendszeresítéséről, mert morális fenntartásai voltak. Ám a karabahi, majd az ukrajnai háború fejleményei eloszlatták a kormányzat és a törvényhozók erkölcsi aggályait, így a francia haderőben is megjelenhetnek az öngyilkos robotok.
Mivel hazai fejlesztés még nem volt, ezért első lépésként, majdnem 65 millió dollárért, az amerikai Switchblade 300-as drónokból szereztek be egy jelentősebb mennyiséget. Aztán tavaly tavasszal pályázatot írtak ki egy újfajta, teljesen francia tervezésű/gyártású öngyilkos drón kifejlesztésére. A tendert a EOS–Nexter–TRAAK cégekből álló konzorcium nyerte. A megvalósítás határidejének 2024 végét szabták meg.
Az új fegyverrel kapcsolatban az egyik legfőbb elvárás az volt, hogy jobb és hatékonyabb legyen, mint bármelyik hasonló, külföldi szerkezet.
A Larinae (tengeri sirály) legkevesebb 80 kilométer hatótávolságú cirkálólőszer, amely három órán át képes a harctér felett repülve célpontot keresni.
Mivel a navigációhoz nem GPS-t használ, ezért a zavarásra is sokkal kevésbé érzékeny. Rendkívül fejlett kommunikációs berendezése ugyancsak zavarvédett és megszakítás nélküli, stabil kapcsolatot biztosít a robot, illetve az irányítója között. Az is megoldott, hogy önállóan repüljön végig egy előre beprogramozott útvonalat.
Eközben az elektrooptikai érzékelő rendszere folyamatos képet sugároz a drón környezetéről. Nappal 15 kilométerről, éjszaka 3 kilométerről észleli a harcjárműveket, amelyeket akkor is képes elpusztítani, ha azok reaktív páncélzattal védettek. Ha nem talál célt, visszatér a kezelőjéhez, és újból felhasználható. Ennek megfelelően a robbanófej hatástalanítása is megoldott, és a drón csak felderítő feladatokra is bevethető.
Létezik egy kisebb változata is, a Colibri (kolibri), amely hasonló képességekkel rendelkezik, csak a hatótávolsága és a repülési ideje szerényebb, illetve a robbanótöltet mérete is kisebb. Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy melyik fog megjelenni az ukrajnai harcterek felett. Az sem kizárt, hogy a franciák mindkét cirkálólőszerből küldenek, hogy mielőbb befejezhessék a fegyverek tesztelését.
Sirály és a Kolibri Ukrajnába szállítása üzletileg is jó fogás, hiszen a gyártók majd elmondhatják a leendő vevőiknek, hogy mindkettőt már harcban is kipróbálták. Fegyvernek pedig nem is kell ennél jobb reklám.
Címképünk illusztráció
