Hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Nicolas Sarkozy volt francia államfőt a 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezése miatt.
Az ügyészség szerint Nicolas Sarkozy kampányának finanszírozását "teljes lazaság" jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől. Arra nincs bizonyíték, hogy Nicolas Sarkozy tudott a kettős könyvelésről, de a gyanú szerint a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri írásos figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire.
A volt elnököt első fokon 2021. szeptember 30-án egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte az ügyben a párizsi büntetőbíróság. A másodfokú ítéletben megerősítették Nicolas Sarkozy bűnösségét, de a büntetésen enyhítettek. Az ítélethirdetéskor a bírónő jelezte: a letöltendő börtönbüntetés kiváltható elektromos nyomkövető viselésével.
Az egykori államfő ügyvédje bejelentette: fellebbeznek a semmítőszéken az ítélet ellen.
KezdőlapKülföldNem hagyta annyiban a francia bíróság Nicolas Sarkozy lazaságát
A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.
Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
Az MNB decemberi kamatdöntő üléséig úgy tűnt, hogy a 6,5%-os alapkamat kőbe van vésve. Azonban a jegybank világképe megváltozott: alacsonyabb inflációt várnak jövőre, mint korábban, így 2026 elején az asztalra kerülhet a kamatcsökkentés lehetősége. Valóban itt a kamatvágás ideje?