Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Questions session for the government of Elisabeth Borne in the National Assembly, at the Palais Bourbon in Paris, on july 04, 2023. (Photo by Telmo Pinto/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: Telmo Pinto/NurPhoto via Getty Images

Bíróság előtt kell felelnie a francia igazságügyi miniszternek

November 9. és 17. között tartják Eric Dupond-Moretti francia igazságügyi miniszter perét egy összeférhetetlenségi gyanú miatt a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróságon (CJR) – jelentette be csütörtökön a semmítőszék főügyésze.

Ez az első alkalom, hogy hivatalban lévő francia kormánytagnak bíróság elé kell állnia.

A 62 éves tárcavezetőt

azzal vádolják, hogy a miniszteri hivatalát arra használta fel, hogy leszámoljon azokkal a vizsgálóbírókkal, akikkel korábban, amikor ügyvédként tevékenykedett, konfliktusba került.

Eric Dupont-Moretti ellen azért indult két és fél évvel ezelőtt nyomozás, mert a 2020. nyári kinevezését követően vizsgálatot indított a pénzügyi visszaéléseket vizsgáló országos ügyészség három vizsgálóbírója ellen, amiért több sztárügyvéd, köztük a jelenlegi tárcavezető híváslistáit is átvizsgálták, amikor megpróbálták azonosítani, hogy ki értesítette Nicolas Sarkozy volt államfőt arról, hogy az egyik ellene folyó vizsgálatban lehallgatják a mobiltelefonját. Az informátort nem tudták azonosítani. Az exelnököt és ügyvédjét azóta egy év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, de mindketten fellebbeztek a döntés ellen.

A miniszter ellen 2021 januárjában indított eljárást a CJR a három, általa vizsgálat alá vont vizsgálóbíró és egy korrupcióellenes szervezet, az Anticor kezdeményezésére, akik szerint összeférhetetlen a miniszter vizsgálódása korábbi ügyvédi tevékenységével.

A tárcavezető fellebbezett a döntés ellen, de kérelmét a semmítőszék július 28-án visszautasította.

A CJR előtti eljárás és annak kimenetele akár véget is vethet Eric Dupond-Moretti politikai karrierjének, akinek kinevezése általános meglepetést okozott 2020-ban.

Elisabeth Borne miniszterelnök azonban július végén jelezte, hogy „teljes bizalmát” élvezi a miniszter.

Eric Dupont-Moretti jelezte, hogy tudomásul vette a hatósági döntést, és „bizalommal várja meghallgatását a bíróságon”, amely szerinte rá fog arra világítani, hogy nem volt semmilyen összeférhetetlenség az ügyben.

A tárcavezető kezdeményezésére a vizsgálóbírók ellen indított vizsgálat egyébként nem talált szabálytalanságokat, a bírókat nem szankcionálták.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×