Már csak hónapok vannak hátra, és az ukrán felségjelzésű F-16-osok is bekapcsolódnak majd a háborúba. A pilóták és a földi személyzet kiképzése gőzerővel folyik, így most az a legfőbb kérdés, hogy vajon a Nyugatról érkező vadászbombázókat milyen fegyverekkel fogják felszerelni. Ezzel kapcsolatban igen figyelemre méltó kijelentést tett az ukrán fegyveres erők egyesített erőinek főparancsnoka.

Szerhij Najev altábornagy az RBC Ukrajina internetes újságnak azt mondta: az F-16-osokhoz 300-500 kilométeres hatótávolságú támadófegyvereket is kap Ukrajna. A tábornok még annyit közölt, hogy a rakéták nem a gépekkel együtt, hanem valószínűleg egy másik csomagban érkeznek majd. Ennél többet azonban nem volt hajlandó elárulni, ami rögtön találgatásokat indított el:

vajon miféle fegyverzetről beszélhetett Najev altábornagy?

Az amerikai The War Zone portál számba vette azokat a légi indítású fegyvereket, amelyek hatótávolsága beleillik a tábornok által említett keretbe. Ezek közül az amerikai AGM-158 JASSM (egységes távolról indítható levegő-föld rakéta) a maga 583 kilométeres repülési távolságával még talán megfelelhet a kritériumnak. Főleg ennek a robotrepülőgépnek a legelső változata, amely nem tudott ilyen messze lévő célpontokat támadni.

The specific modification of the missiles is not known yet, but only the high-precision cruise missile AGM-158 JASSM , which has a similar flight range in its early modifications, fits the described parameters. pic.twitter.com/GslBmwi6gL

— ConflictLive ? (@conflict_live) February 5, 2024

Bár az AGM-158 JASSM már húsz éve szolgálatban áll, még mindig olyan fejlettségűnek számít, ami jócskán megnövelné az ukrán légierő harcértékét. Viszont éppen ez, vagyis a korszerűsége lehet a legfőbb akadálya annak, hogy Kijev kapjon ezekből a cirkálórakétából, mivel Washington nyilván nem szeretné, ha az ellenség kezére kerülne egy ilyen pusztító eszköz.

A másik lehetséges cirkáló rakéta az AGM-84H SLAM-ER, amely a török F-16-osok egyik legfőbb támadó eszköze. Bár ennek a legnagyobb hatótávolsága valamivel kevesebb mint 300 kilométer. Ezt kétféleképpen is be lehet vetni: vagy autonóm, vagy irányított módon. Az első esetben a rakéta önállóan repül az előre betáplált célpont felé. A másik lehetőség egy ennél sokkal precízebb vezérlés, amikor a pilóta a robotrepülő orrában lévő kamera segítségével vezeti célra a fegyvert. Ehhez azonban egy irányító konténert is a gépre kell függeszteni.

Aztán elképzelhető, hogy az eddig már néhány alkalommal harcba vetett brit-francia Storm Shadow/SCALP EG-ről beszélt Najev altábornagy. Azonban ez a fegyver nem szerepel az F-16 arzenáljában. Bár nem elképzelhetetlen, hogy a gépek érkezéséig hátralévő időben ez lehetséges, hiszen a mérnököknek még az exszovjet Szu-24 bombázókhoz is sikerült integrálniuk. Ugyan a Storm Shadow exportváltozata is csak 250 kilométeres hatótávolságú, viszont a brit és a francia légierőben rendszeresített verzió kétszer ilyen messzire is csapást mérhet.

De van még egy európai fejlesztésű cirkálórakéta, amelynek hatótávolsága megfelel a tábornok által említettnek: a német Taurus KEPD 350. Ez már 500 kilométerre is képes csapást mérni, viszont ugyanúgy nincs integrálva az F-16-oshoz, mint a Storm Shadow. Igaz, mivel a Viperához hasonlóan NATO-szabvány szerinti adatbuszrendszert használ, nem lehetetlen hogy összepárosítsák az amerikai vadászbombázó elektronikai rendszerével. A Taurus KEPD 350-ek átadásától egyelőre elzárkóznak a németek, bár ez még változhat.

Persze az sem kizárt, hogy az ukrán altábornagy sejtelmes kijelentése egy hazai fejlesztésű fegyverre vonatkozott. A R–360 Neptun cirkálórakétáról már írtunk az Infostart hasábjain:

A fejlesztés kezdetén arról volt szó, hogy a fegyvernek lesz hajófedélzeti, szárazföldi és légi indítású változata is. A tengerről, illetve a teherautóról bevethető Neptun már hadrendbe is állt, így nem lehetetlen, hogy pár hónapon belül a légi indítású is megjelenik az ukránok arzenáljában.

A The War Zone viszont azt sem zárja ki, hogy a 300-500 kilométeres hatótáv említése csak félrevezetés lehetett, és valójában egy kisebb megsemmisítési zónájú, ám rendkívül precíz amerikai fegyver kerül az ukrán F-16-osok szárnyai alá. A portál az AGM-154 JSOW-ra gondol, amely nagy magasságból indítva 120 kilométerre, míg földközelből 28 kilométerre képes repülni.

Ez ugyanis egy szárnyakkal felszerelt hagyományos bomba, amely siklórepülésben közelíti meg a célját. A szárnyak a leoldást követően nyílnak ki, a bombát pedig GPS-es irányítórendszer vezeti a célba, méghozzá méteres pontossággal. Bár ennek a siklóbombának a bevetéséhez már elég közel kell repülni az orosz légvédelemhez, de még bőven a saját ellenőrzésű területek fölül lehet bevetni a fegyvereket.

Akármi is legyen végül az, amivel az F-16-osok támadni fognak, az már biztos, hogy drámaian megváltoztatja majd az eddigi erőviszonyokat.

A sokkal korszerűbb gépekkel felszerelt orosz légierő eddig képes volt Ukrajna bármely részére csapást mérni, méghozzá úgy, hogy a távolról indítható rakétáival be sem kellett repülnie az ellenség légterébe. Viszont az F-16-osok fejlett radarja és nagy hatótávolságú légiharc-rakétái már kellően távol tudják tartani az orosz támadógépeket, miközben az ukrán pilóták mélyen a frontvonalak mögött lévő célpontokat is pusztítani tudják.

Címképünkön: bevetésre induló F-16-osok.