eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Orosz légitámadásban megsérült lakóház romjai között keresnek áldozatokat mentők a kelet-ukrajnai Harkivban 2023. október 6-án. Ukrán források szerint két ember életét vesztette, huszonnyolc megsebesült.
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Pahomenko

A németek többsége már ódzkodik Ukrajna további támogatásától

Nem számít ritkaságnak Németországban sem, hogy a kormány és a lakosság kulcsfontosságú kérdésekben nincs egy véleményen, de most különösen feltűnő, hogy miközben az Olaf Scholz kancellár vezette koalíció Ukrajnának további rendkívüli fegyverszállításokat tervez, a németek többsége már ellenzi a két éve tartó orosz háború sújtotta ország további támogatását, beleértve további ukrán menekültek befogadását.

A felmérés a hónap második felében kezdődő müncheni nemzetközi biztonsági konferencia számára készült, és müncheni biztonsági index elnevezéssel látott napvilágot. Jelzésértékű volt, hogy múlt év májusában a megkérdezettek 46 százaléka még azt vallotta, hogy a korábbiaknál több ukrán menekült befogadására van szükség, ezzel szemben most már csak 25 százalék volt ezen a véleményen, míg 32 százalék határozottan ellenezte ezt.

A 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított orosz agresszió nyomán több mint egymillió menekült érkezett Németországba. Közülük azóta többen vagy továbbutaztak, vagy pedig a háború ellenére is a hazatérést választották. A közelmúltban ismertté vált adatok szerint most mintegy 900 ezer ukrán menekült tartózkodik Németországban.

Hasonló volt a német lakosság véleményének változása az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban is.

A megkérdezettek többsége azon a véleményen volt, hogy Németország ne szállítson az eddiginél több nehézfegyvert Ukrajnának.

Feltűnő az is, hogy csökkent azoknak a németeknek a száma, akik erőteljesebb szankciókat sürgettek Oroszországgal szemben.

Noha az Ukrajna támogatása iránti hajlandóság egyértelműen csökkent, a válaszokból ugyancsak egyértelműen kitűnt az is, hogy a német lakosság miként vélekedik egy orosz győzelem lehetséges következményeiről. Így a megkérdezettek 56 százaléka szerint ha Ukrajna elveszítené a háborút, fennáll további orosz támadások veszélye más országok ellen. A válaszadók 48 százaléka vélekedett úgy, hogy Európa akkor van nagyobb biztonságban, ha Oroszország elveszíti a háborút. Mindössze 19 százalék volt ellentétes véleményen.

A felméréssel kapcsolatban a müncheni biztonsági konferencia képviselője a Der Tagesspiegel cimű lapnak nyilatkozva utalt arra, hogy a háború kitörése óta jelentősen megváltozott a "kiindulási helyzet". Miközen 2022 tavaszán még arról folyt a vita, hogy Németország egyáltalán szállítson-e nehézfegyvereket Ukrajnának, 2023 őszén már a többi között már cirkálórakéták eetleges átadása került napirendre. "Mindez azonban nem rejtheti véka alá, hogy csökken az ukrajnai fegyverállításokkal kapcsolatos német lakossági támogatás" – fogalmazott az újságban Leonard Schütte, a konferencia vezető kutatója.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×