Infostart.hu
eur:
387.06
usd:
328.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Businessman holding smartphone and showing holographic graphs and stock market statistics lost profits. Concept of growth planning and business strategy. Display of bad economy form digital screen.
Nyitókép: A. Martin UW Photography/Getty Images

Kiss J. László: Németország most valóban Európa beteg embere

Gyengélkedik Európa legerősebb gazdasága, a közszolgálati Deutsche Welle egyenesen „Európa beteg emberének” nevezi Németországot, aminek a jelek szerint nehéz lesz idén elkerülnie, hogy ne csökkenjen a GDP-je. Arról, hogy mennyire aggasztó a helyzet, és egyáltalán mi a legnagyobb gond a német gazdaságban most, Kiss J. Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát kérdeztük.

A kérdés aktualitását az adja, hogy minap a müncheni nagy hírű gazdaságkutató intézet lefelé korrigálta a növekedési elvárásokat Németországban: míg tavaly szeptemberben az ifo (Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) 1,4 százalékot jósolt az idei évre, jelenleg már csak 0,7 százalékot valószínűsít; egyes közgazdászok az ifónál is pesszimistábbak, arra számítva, hogy 0,3 százalékkal zsugorodik a német GDP – ismertette az InfoRádióban Kiss J. László, emlékeztetve, hogy a német kormánykoalíció nemrégiben egy 19 milliárd eurós takarékossági programról döntött, ami vitathatatlanul növekedésgátló, növekedéscsökkentő hatással bír.

Az okok mindazonáltal rendkívül szerteágazóak – folytatta az egyetemi tanár. A kedvezőtlen geopolitikai helyzet, az orosz–ukrán háború, a szankciós politika, a kínai gazdaság megtorpanása a hagyományosan exportorientált német gazdaságnak ugyanis komoly kárt okoz, de „rendkívül sok” strukturális probléma is fennáll. Példaként említhető, hogy Németország a hagyományos iparágakban – gépipar, vegyipar – ugyan versenyképesek voltak, de a modern techiparba nem fektetett be, ezért a digitalizáció, az infrastruktúra fejlődése terén lemaradt – magyarázta a szakértő.

Emellett az infláció, az Európai Központi Bank kamatemelése megdrágította a hiteleket, az ország hitelállománya emiatt rendkívüli mód megnövekedett, miközben a zöld átállás politikája lényegében megkérdőjelezte Németország versenyképességét, hiszen az elektromos áramnak, az olajnak és a gáznak az ára szerfelett megemelkedett. „Tehát a gazdaság ökoszocialisztikus átalakításának versenyképcsökkentő hatása van” – fogalmazott Kiss J. László.

Arról nem beszélve, hogy a német ipar egy része éppen kitelepülőben van, a szakemberek száma vészesen csökken, a társadalom öregszik és meglehetősen bürokratikus, a közigazgatás nem elég rugalmas, ráadásul a társadalmi-politikai konszenzus, magyarul a belpolitikai stabilitás, ami ugyancsak egy komoly versenyképességi elem volt a korábbiakban, fölöttébb megrendült – hangsúlyozta a szakértő.

A német kormánykoalíció támogatottsága napjainkra igencsak alábbhagyott, ami új pártok keletkezéséhez, megerősödéséhez vezetett – emelte ki a Corvinus tanára. Ezek között említhető az AfD, ami a lakosság 22-23 százalékos támogatottságával bír, a CDU-ból kivált Értékek Uniója (WerteUnion), a Baloldal Pártja (Die Linke) szakadása nyomán létrejött, a korábbi frakcióvezető, Sahra Wagenknecht vezette BSW, valamint a bajorországi Szabad Választók.

Kiss J. László arra is felhívta a figyelmet, hogy új pártok létrejötte mindig azt jelzi, hogy az emberek nem érzik képviselve magukat a meglévő pártok által. Németországban ez elsősorban a szociáldemokratákra, illetva a jelzőlámpa koalícióra értendő, ráadásul egy nagyon kiélezett helyzetben – utalt a szakértő a német mozdonyvezetők sztrájkjára, illetve támogatásaikért küzdő gazdákra, akik már nemcsak a versenyképességüket, hanem az agrárágazat fennmaradását féltik. Ez ráadásul azzal is társul, hogy a német kül- és gazdaságpolitika elég ideologikus természetűvé vált, nem a gazdasági racionalitást, hanem bizonyos ideológiai alapelveket követ.

Az egyetemi tanár úgy véli, hogy radikális változtatásra szorul Németország gazdaságpolitikája, de a kormánynak pillanatnyilag nincs politikai játéktere arra, hogy a költségvetést újra elossza, 19 milliárd eurót kellene megtakarítania, ami mindenképp a növekedés kárára fog történni. „Hogy miként tudják hitelessé tenni a német gazdaság teljesítményének fokozására korábban elfogadott 10 pontból álló programot egy ilyen rendkívül bonyolult helyzetben, jó kérdés” – fogalmazott Kiss J. László, aki szerint joggal mondható, hogy Németország pillanatnyilag Európa beteg embere.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×