A mindenekelőtt a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt napok óta a németországi hírek főszereplője. Több mint egy héttel ezelőtt ugyanis a Correctiv nevű állítólagos tényfeltáró hírportál arról számolt be, hogy az AfD egyes politikusai is részt vettek azon a potsdami szélsőjobblódali találkozón, amelynek fő témája a Németországban tartózkodó több millió bevándorló lehetséges kitoloncolása volt.

Az AfD hosszú ideje a kereszténydemokrata CDU-tól néhány százalékkal lemaradva Németország második legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja. Különösen az ország keleti felében népszerű, de támogatottsága az elmúlt időszakban jelentősen erősödött a nyugati tartományokban is.

A legfrissebb, a tüntetések során végzett felmérések szerint ugyanakkor a Correctiv leleplezése után az AfD támogatottsága hosszú idő óta először csökkent. A párt az eddigi 23 százalékos támogatottsága 21,5 százalékra esett vissza, ami a Bild című lap szerint az AfD esetében két év óta a "legnagyobb méretű" csökkenés. Mindennek ellenére a párt még így is nyolc százalékkal előzi meg a kormánykoalíció legerősebb pártját, szociáldemokrata SPD-t. A népszerűségi listát 30,5 százalékkal fölényesen a CDU/CSU pártszövetség vezeti.

A Financial Timesnak adott angol nyelvű interjúban Alice Weidel megerősítette, hogy az AfD – mint azt tavaly elfogadott programra is tartalmazza – immár nem "eredendően" unióellenes. A pártelnök szerint az elsődleges célkitűzésük az EU megreformálása, mindenekelőtt a tagállamok nemzeti szuverenitásának megerősítése jegyében. Ennek keretében pedig a "demokratikus deficitek" megszüntetésének szükségességéről, ennek jegyében pedig az európai nemzetek föderációjáról beszélt.

Weidel ugyanakkor utalt pártjának arra a forgatókönyvére is, amelyet a reform kudarca esetén képviselnének. Ez pedig – mint hangsúlyozta – a "drexit" lenne, konkrétan Németország kilépése az EU-ból, mégpedig a Nagy-Britanniában 2016 júniusában tartott, a kilépést megalapozó népszavazás mintájára. Weidel szerint pártja hasonló céllal ugyancsak referendumot kezdeményezne.

"A brexit minta lehetne Németország számára is"

– hangoztatta a pártelnök, aki szerint a tagországok népeinek joga, hogy az EU-ban való bennmaradásról, a monetáris unióról és más, nemzetek feletti projektekről szavazzanak.

A német alkotmány a Weidel által felvetett referendum lehetőségét nem tartalmazza. Egy ilyen jellegű népszavazás lebonyolításához az alaptörvény módosítására lenne szükség, mégpedig mind a Bundestag, mind a Bundesrat kétharmados többségével.