Az ukrajnai háború sufnituning fegyvereiről már többször beszámolt az Infostart is. Ezek közös jellemzője az egyediség és a leleményesség, amellyel régi vagy más célra készült eszközökből hatékony fegyvert barkácsoltak. A FrankenSAM program azonban az Egyesült Államok hadügyminisztériuma és az ukrán kormány közös vállalkozása, vagyis nem egyedi barkácsolásról van szó.
A projekt célja, hogy megerősítsék az ukrán légvédelmet. Kijev ugyanis – okulva az első háborús év telének tapasztalataiból – joggal számíthatott arra, hogy az oroszok újból tömeges légicsapásokkal próbálják majd tönkretenni az áramellátó, illetve távhőszolgáltató hálózatokat. Utóbb kiderült, hogy Moszkva taktikát váltott, és ezen a télen inkább az ukrán hadiüzemeket kezdte rombolni.
Ráadásul az oroszok nemcsak saját rakéta- és dróngyártásukat fokozták, hanem Irántól és Észak-Koreától is vásároltak ilyen fegyvereket. Ukrajnában tehát létkérdéssé vált az ezek elleni védekezés megerősítése. Csakhogy Kijev nyugati szövetségesei ehhez nem tudnak elegendő fegyvert szállítani. Illetve rakétákat még csak-csak, de a hozzájuk tartózó indító járműveket, valamint a felderítő és tűzvezető lokátorokat már nem annyit, mint amennyire szükség lenne.
Ellenben Ukrajnának van még jó néhány, a szovjet időkből maradt légelhárító rendszere. Ezek rakétáit már mind felhasználták, de az indítójárművek még megvannak és használhatók is. Az elektronikát pedig modern nyugati technikával korszerűsíteni lehet.
Ukraine has for the first time used the FrankenSAM hybrid air defense system, created jointly with the USA, - head of the Kamyshyn Ministry of State Industry and Trade Kamyshyn has said
— NEXTA (@nexta_tv) January 17, 2024
According to him, this system successfully shot down a Shahed drone at a distance of 9 km.… pic.twitter.com/e8x1EkVCev
Mint arról a The New York Times beszámolt, a FrankenSAM programban alapvetően háromféle fejlesztés folyt. Az elsőben a szovjet eredetű Buk M1 hordozó járművére integrálták az amerikai RIM-7 Sea Sparrow légvédelmi rakétákat. A második változat a vadászgépekről ismert, AIM-9M Sidewinder rakétákat párosítja a régebbi, szovjet eredetű felderítő lokátorral és indító járművel, míg a harmadik fejlesztés arra irányult, hogy szintén orosz eredetű radarokat illesszenek össze a Patriot rendszer rakétáival.
Létezik még egy negyedik fejlesztési vonal is, amelynek célja a hidegháborús MIM-23 Hawk rendszer modernizálása. A The New York Times idézi az USA védelmi miniszterének helyettesét, aki erről azt mondta: "a Nyugat légvédelmének egyik ereklyéjét keltik új életre". Laura K. Cooper egyáltalán nem túlzott, a MIM-23 Hawk valóban muzeális darab.
Az első példányok még 1960-ban léptek szolgálatba az USA haderejénél, és ma már nem igazán állják meg a helyüket egy korszerű, intenzív elektronikai zavarást alkalmazó harci helikopterrel vagy támadó repülőgéppel szemben. Ám drónok vagy cirkálórakéták ellenében még potens fegyver lehet, némi ráncfelvarrást követően.
A FrakenSAM programban létrejött orosz indítóegység–amerikai rakéta kombó a múlt hét közepén sikerrel mutatkozott be: lelőtt egy iráni eredetű Shahed 136, vagy orosz nevén Geran-2 kamikazedrónt.
Tonight, Ukraine used the FrankenSAM for the first time in combat conditions. It shot down Shahed from a distance of 9 kilometers.
— Special Kherson Cat ??? (@bayraktar_1love) January 17, 2024
FrankenSAM is a hybrid air defense system jointly developed by the Pentagon, the Ministry of Defense of Ukraine, and the Ministry of Strategic… pic.twitter.com/9Qow0YaP4Y
Szinte a háború kezdete óta az ukránok folyamatosan azon mesterkednek, hogyan lehet összeilleszteni a régebbi szovjet fegyverzetet a nyugati haditechnikával. Erőfeszítéseik nyomán számos lehetetlennek hitt feladatot sikerült már megoldaniuk. Gondoljunk csak az amerikai AGM-88 HARM radargyilkos rakétákra, amelyeket integrálni tudtak a saját MiG-29 vadászgépeikre, noha ezzel kapcsolatban szinte minden nyugati szakértő tamáskodott. A siker láttán viszont azt kezdték mondogatni, hogy nyilván jelentős amerikai segítséget kaptak az ukránok.
Ez viszont már nem is kétséges a FrankenSAM programmal kapcsolatban, hiszen a kezdetektől közös ukrán–amerikai projektként emlegették. Már 2022 végén nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajnában vészes gyorsasággal fogy a szovjet eredetű fegyverekhez való muníció és rakéta. Kijev Washington segítségét kérte, hogy a még használható állapotban lévő, 60 darab Buk M1 légvédelmi rendszert rakétákkal tudja ellátni. Mivel az eredeti orosz változatból csak kevés volt beszerezhető, rögtön azt kezdték vizsgálni, hogy mérete és teljesítménye alapján vajon melyik amerikai rakétával lehetne helyettesíteni a régieket. Így esett a választás hadihajókon használt RIM-7 Sea Sparrow-ra.
Ennek eredetije az AIM-7 Sparrow légiharcfegyver volt, az első félaktív lokátoros önirányítású, közép-hatótávolságú repülőgép-fedélzeti rakéta. Még az 1950-es évek végén fejlesztettek ki az Egyesült Államokban, és a múlt század utolsó évtizedéig a világ legelterjedtebb ilyen kategóriájú fegyvere volt. Az 1990-es évektől kezdték el felváltani a korszerűbb, aktív lokátoros önirányítást alkalmazó rakétákkal, elsősorban a AIM–120 AMRAAM-mal, de a legyártott példányok egy része továbbra is hadrendben áll. Az AIM–7 alapján számos, ahhoz nagyon hasonló rakétafegyvert fejlesztettek, többek között az angol Sky Flash és az olasz Aspide rakétákat.
A FrankenSAM projekt másik főszereplőjét, az AIM-9 Sidewinder légiharcrakétát, ugyancsak az 1950-es években kezdték fejleszteni. Alaposan modernizált, legújabb változatai még ma is aktív szolgálatban állnak a nyugati-világ számos légi erejében. Ez a fegyver nem radarhullámok, hanem az infravörös sugárzás, vagyis a kibocsátott hő alapján találja meg a célpontját. A földről indítva persze sokkal kisebb a hatótávolsága, mint ha egy repülőgépről startolna, ezért inkább 10 kilométernél közelebbi célok ellen hatásos. Az ukrán légvédelem a régebbi, AIM-9M változatot használja.
A FrankenSAM projekt talán leütőképesebb tagja az lehet, amelyik a Patriot rendszer rakétáit házasítja a régebbi, szovjet tervezésű, de Ukrajnában gyártott radarokkal. Még tavaly év végén számolt be a Pentagon arról, hogy ezt a hibrid rendszer kipróbálták az USA új-mexikói, White Sands lőterén és sikeresen eltalálták vele a célba vett drónt. Ezzel a megoldással valamelyest enyhíteni lehet azt az óriási igényt, amit Ukrajna támaszt a Patriot rendszerek iránt.
Can Kasapoglu, a washingtoni Hudson Intézet elemzője a The New York Times-nak nyilatkozva remek ötletnek nevezte, hogy a szovjet korszak berendezéseit integrálják kifinomultabb nyugati rakétákkal. A Patriot rendszer ugyanis az ukrán légelhárítás leghatékonyabb fegyvere, viszont a nyugati szövetségesek csak úgy tudnának elegendő mennyiséget átadni belőle, ha a saját védelmüket gyengítenék. Legfeljebb a rendszer néhány eleméből képesek megfelelő mennyiséget szállítani. Viszont ha ezeket a FrankenSAM programban, a régebbi orosz lokátorokkal egészítik ki, akkor már teljes értékű fegyverré válhatnak.
