Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Dina Boluarte perui elnök sajtótájékoztatót tart Limában 2023. január 24-én. Az államfő politikai tűzszünet elfogadására szólította fel a tiltakozókat. A tüntetések sorozata decemberben kezdődött, miután Pedro Castillo akkori elnököt leváltották. A zavargásokban eddig több mint 50 ember vesztette életét.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Paolo Aguilar

Súlyos atrocitás érte Peru elnökét – videó

Két nő rátámadott Dina Boluartéra egy hivatalos rendezvényen szombaton az andoki Ayacucho városában, ahol 2022 decemberében tíz ember halt meg a kormány elleni tüntetések során.

A támadás akkor történt, amikor Boluarte asszony egy út alapkőletételén vett részt a fővárostól, Limától mintegy 570 kilométerre délkeletre fekvő városban.

Az államfő éppen Ayacucho tartományi kormányzójával, Wilfredo Oscorimával találkozott, amikor a televíziós felvételek szerint a találkozó helyszínéül szolgáló emelvényre a két támadó felmászott, és egyikük megragadta az elnök haját.

„Megölték a férjemet, maradjak nyugodt?”

– kiabálta az egyik támadó, akit a hatóságok őrizetbe vettek.

A nő azzal vádolta Boluartét, hogy ő a felelős férje haláláért, akit a 2022. december 15-én Ayacuchóban tartott tüntetések során megöltek.

A miniszteri kabinet vezetője, Alberto Otarola az X közösségi oldalon elítélte a „rendkívül súlyos” támadást, amely „veszélyeztette az államfő biztonságát”.

Az elnök először érkezett Ayacuchóba azóta, hogy az ellene országszerte szervezett tüntetésekben mintegy ötvenen meghaltak. A halálos áldozatok közül húszat az állami erők öltek meg az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága szerint.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×