Infostart.hu
eur:
361.9
usd:
311.73
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Támadás - Úgy tűnik, rövidre zárja a Nyugat a húszi lázadók önkényét

Az éjszaka folyamán az amerikai és a brit fegyveres erők nagyszabású megtorló akciót indítottak indított az Irán által támogatott húszik ellen Jemenben. A lázadók Irán szövetségesei, akik Izrael Gáza elleni háborúja miatt tiltakozva rakétákkal támadták a vörös-tengeri hajózási útvonalakat.

Amire már számítani lehetett, az megtörtént. A Vörös-tenger térségében cirkáló

amerikai és brit hadihajók összehangolt csapásokat indítottak

a Jemen egy részét uralmuk alá hajtó és Iránnal szövetséges húszi lázadók ellen.

Londonban az első jel a készülő támadásra az volt, hogy rendkívüli kormányülést tartottak a kérdésről. (A háborús lépés a mindenkori brit kormány hatáskörébe tartozik). Az utóbbi napokban az amerikaiak és a britek sem titkolták, hogy odacsaphatnak a húsziknak, miután azok rendre figyelmen kívül hagyták figyelmeztetéseiket és többtucat rakétát lőttek ki a nemzetközi vizeken haladó hajókra.

Erre válaszul a két ország erői még csütörtökön masszív megtorló csapást indítottak több jemeni célpont ellen. Az akcióban hadihajókról indított Tomahawk rakétákat és vadászgépeket vetettek be - mondta több amerikai tisztségviselő az AP hírügynökségnek. A hivatalos közlés szerint katonai célpontokat támadtak, között logisztikai csomópontokat, légvédelmi rendszereket, fegyverraktárakat és kilövőhelyeket.

Az AP újságírói Jemen fővárosában, Szanaában helyi idő szerint péntek kora reggel négy robbanást hallottak, de harci gépeknek nem látták nyomát. Hodieda két lakója azt mondta, hogy öt erős robbanást hallottak, amelyek a Vörös-tenger partján fekvő város nyugati kikötőövezetét érték - ez a legnagyobb, a húszk által ellenőrzött kikötőváros. Robbanásokat hallottak a Vörös-tengerhez közeli, délnyugati Taiz város lakói is.

Egy húszi illetékes az X-en írva elismerte a támadások tényét és úgy fogalmazott: „A Jemen elleni Amerikai-zionista-brit agresszió több támadást indított Szanaa, Hudajda kormányzóság, Szaada és Dhamar ellen”.

A légiakció volt az első amerikai-brit katonai válasz az Izrael-Hamász konfliktus kezdete óta tartó, a húszik által kereskedelmi hajók ellen indított 27 drón- és rakétatámadásokra. És ez volt Rishi Sunak brit miniszterelnök számára az első alkalom, hogy háborús akciót hagyott jóvá.

A húszikat figyelmeztették, hogy súlyos megtorlásra számíthatnak és egy időre el is csendesedtek. Kedden azonban az eddigi legnagyobb drón- és rakétatámadást indították el a Vörös tengeren haladó hajók ellen, amire amerikai és brit hajók és amerikai vadászgépek 18 drónt, két cirkálórakétát és egy hajó elleni rakétát lőttek le. Csütörtökön pedig a húszik egy ballisztikus rakétát lőttek ki az Ádeni-öbölben, de az elkerülte a megcélzott hajót.

A húszik azt állítják meg akarják állítani Izraelnek a Hamász ellen a Gázai övezetben folytatott háborúját. Célpontjaiknak azonban egyre inkább alig vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk Izraellel és veszélyeztetik az Ázsiát és a Közel-Keletet Európával összekötő kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalat.

A nemzetközi hajózásra gyakorolt hatás és az eszkalálódó támadások nyomán az Egyesült Államok, Ausztrália, Bahrein, Belgium, Kanada, Dánia, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Kanada, Új-Zéland, Szingapúr és az Egyesült Királyság figyelmeztette a húszikat.

Az Egyesült Államok külön felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy lépjen fel a ellenük és figyelmeztette az őket pénzelő, Iránt, hogy választania kell, hogy továbbra is támogatja-e a lázadókat.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó
Aréna

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Scherer Péter utolsó interjúja az InfoRádióban: nem volt megírva semmi…

Hatvannégy éves korában kedd délelőtt elhunyt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színművész az idén januárban interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az akkor elnyert Páger Antal-díj jelentette elismerés mellett beszélt a pályája kezdetéről, a Mucsi Zoltánnal alkotott legendás párosukról, a színésszé válás rögös útjáról és arról is, miért fontos, hogy a néző kapjon hideget és meleget is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Innen már nincs visszaút: elkezdődött a kötvénypiac lázadása

Innen már nincs visszaút: elkezdődött a kötvénypiac lázadása

Két hónapja zajlik az iráni háború, és ennyi időbe telt, mire a kötvénypiac elhitte, hogy ez nem fog magától elmúlni. A múlt héten érkezett két adat fordította át a hangulatot, és innentől komoly eladási nyomás alá került a globális kötvénypiac. Mindez egy olyan helyzetben, amikor a részvénypiac már nagyon túlhúzott, a dollárral szembeni bizonytalanság aggasztó és a piac arra kiváncsi, hogy mi lesz az első lépése a korábban kamatcsökkentés mellett lobbizó amerikai jegybankelnöknek. Egy ilyen helyzetben a kötvénypiac lehet az első nagy dominó, ami leomlik, de nem az utolsó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×