Infostart.hu
eur:
380.78
usd:
318.74
bux:
127890.41
2026. január 30. péntek Martina
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Támadás - Úgy tűnik, rövidre zárja a Nyugat a húszi lázadók önkényét

Az éjszaka folyamán az amerikai és a brit fegyveres erők nagyszabású megtorló akciót indítottak indított az Irán által támogatott húszik ellen Jemenben. A lázadók Irán szövetségesei, akik Izrael Gáza elleni háborúja miatt tiltakozva rakétákkal támadták a vörös-tengeri hajózási útvonalakat.

Amire már számítani lehetett, az megtörtént. A Vörös-tenger térségében cirkáló

amerikai és brit hadihajók összehangolt csapásokat indítottak

a Jemen egy részét uralmuk alá hajtó és Iránnal szövetséges húszi lázadók ellen.

Londonban az első jel a készülő támadásra az volt, hogy rendkívüli kormányülést tartottak a kérdésről. (A háborús lépés a mindenkori brit kormány hatáskörébe tartozik). Az utóbbi napokban az amerikaiak és a britek sem titkolták, hogy odacsaphatnak a húsziknak, miután azok rendre figyelmen kívül hagyták figyelmeztetéseiket és többtucat rakétát lőttek ki a nemzetközi vizeken haladó hajókra.

Erre válaszul a két ország erői még csütörtökön masszív megtorló csapást indítottak több jemeni célpont ellen. Az akcióban hadihajókról indított Tomahawk rakétákat és vadászgépeket vetettek be - mondta több amerikai tisztségviselő az AP hírügynökségnek. A hivatalos közlés szerint katonai célpontokat támadtak, között logisztikai csomópontokat, légvédelmi rendszereket, fegyverraktárakat és kilövőhelyeket.

Az AP újságírói Jemen fővárosában, Szanaában helyi idő szerint péntek kora reggel négy robbanást hallottak, de harci gépeknek nem látták nyomát. Hodieda két lakója azt mondta, hogy öt erős robbanást hallottak, amelyek a Vörös-tenger partján fekvő város nyugati kikötőövezetét érték - ez a legnagyobb, a húszk által ellenőrzött kikötőváros. Robbanásokat hallottak a Vörös-tengerhez közeli, délnyugati Taiz város lakói is.

Egy húszi illetékes az X-en írva elismerte a támadások tényét és úgy fogalmazott: „A Jemen elleni Amerikai-zionista-brit agresszió több támadást indított Szanaa, Hudajda kormányzóság, Szaada és Dhamar ellen”.

A légiakció volt az első amerikai-brit katonai válasz az Izrael-Hamász konfliktus kezdete óta tartó, a húszik által kereskedelmi hajók ellen indított 27 drón- és rakétatámadásokra. És ez volt Rishi Sunak brit miniszterelnök számára az első alkalom, hogy háborús akciót hagyott jóvá.

A húszikat figyelmeztették, hogy súlyos megtorlásra számíthatnak és egy időre el is csendesedtek. Kedden azonban az eddigi legnagyobb drón- és rakétatámadást indították el a Vörös tengeren haladó hajók ellen, amire amerikai és brit hajók és amerikai vadászgépek 18 drónt, két cirkálórakétát és egy hajó elleni rakétát lőttek le. Csütörtökön pedig a húszik egy ballisztikus rakétát lőttek ki az Ádeni-öbölben, de az elkerülte a megcélzott hajót.

A húszik azt állítják meg akarják állítani Izraelnek a Hamász ellen a Gázai övezetben folytatott háborúját. Célpontjaiknak azonban egyre inkább alig vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk Izraellel és veszélyeztetik az Ázsiát és a Közel-Keletet Európával összekötő kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalat.

A nemzetközi hajózásra gyakorolt hatás és az eszkalálódó támadások nyomán az Egyesült Államok, Ausztrália, Bahrein, Belgium, Kanada, Dánia, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Kanada, Új-Zéland, Szingapúr és az Egyesült Királyság figyelmeztette a húszikat.

Az Egyesült Államok külön felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy lépjen fel a ellenük és figyelmeztette az őket pénzelő, Iránt, hogy választania kell, hogy továbbra is támogatja-e a lázadókat.

Címlapról ajánljuk

Varga Zsolt a vízilabda-Eb után: látható volt egyfajta fejlődés a két világverseny között

Kudarc vagy siker, esetleg mindkettő a belgrádi Eb-ezüst? Fel lehet-e készülni arra, hogy tizenkétezren üvöltenek a medence partján minden magyar támadásnál, a hazaiaknak szurkolva? Mekkora a stáb szerepe egy válogatottnál? Változhat-e a keret, visszatérhetnek-e akár világbajnokok 2026 későbbi feladataira? Minderről beszélt Varga Zsolt, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, olimpiai bajnok az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.01.30. péntek, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Erőre kapott a forint

Erőre kapott a forint

Mozgalmasan alakultak az elmúlt napok a devizapiacokon: a legnagyobb változások a dollárban és a jenben következtek be, de a forint szintén komoly hullámvasútra került. A Fed tegnapi kamatdöntése után rövid időre megállt a zöldhasú gyengülése, de a hajnali órákban ismét egyre többen kezdtek a dollár ellen fogadni, így ma reggel ismét a 2021-2022-es csúcsok közelében jártak a jegyzések. A mai nap egyelőre az elmúlt napok nagy mozgásainak korrekciójáról szól a dollár és a forint háza táján is, előbbi erősödő, utóbbi inkább gyengülő trendet mutat a nap folyamán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×