Infostart.hu
eur:
391.37
usd:
339.68
bux:
121984.36
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Valentyin Demidov belgorodi polgármester Telegram-csatornája által közreadott felvétel kiégett autó roncsáról egy ukrán légi támadás után az Ukrajnával határos Belgorodban 2024. január 5-én. A légicsapás következtében ketten megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Valentyin Demidov belgorodi polgármester Telegram-csatornája

Az oroszok ütközőzónával akarják védeni Belgorodot

Az ország nyugati körzeteit ért sorozatos ukrán támadások miatt lenne szükség egy ilyen térségre.

A washingtoni székhelyű Institute for the Study of the War (ISW) arról számolt be, hogy Oroszországban egyre többen sürgetik egy Harkiv környéki átfogó támadás megindítását. Az akció elsődleges célja az lenne, hogy olyan messzire tolja a frontot államhatártól, ahonnan már nem érhetik el az ukrán rakéták az orosz városokat. A legutóbbi ukrán rakéta- és dróncsapásokat követően már Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is azt hangoztatta: az orosz erők mindent megtesznek annak érdekében, hogy megvédjék Belgorod megye településeit.

Az ISW szerint Peszkov kijelentései nyomán egyre többen sürgetik Oroszországban, hogy a hadsereg indítson átfogó hadműveletet Ukrajna észak-keleti térségében és hozzon létre egy legalább 15 kilométeres „ütközőzónát”. Ezzel ugyanis meg lehetne akadályozni, hogy az ukrán rakétatüzérség az orosz hátországot is lője. Az amerikai kutatóközpont emlékeztet rá, hogy az orosz ultranacionalisták már 2023. nyarán követelték egy ilyen offenzíva megindítását.

Ez a videó a január 4-i ukrán támadásról készült Belgorodban:

A washingtoni szakértőknek azonban az a véleménye, hogy egy ilyen, 15 kilométer mélységű és több száz kilométer széles terület megszerzéséhez sokkal nagyobb és lényegesen jobban felszerelt harccsoportra lenne szükség, mint amilyet eddig az orosz hadsereg bárhol Ukrajnában bevetett.

Ugyanakkor az ISW elemzői rámutatnak arra is, hogy jelenleg az orosz hadsereg főerői a Harkiv megyei Kupjanszk környékén összpontosulnak. Egyedül itt remélhetik, hogy sikerrel nyomulhatnak előre. Bolgorod környékéről legfeljebb csak kisebb, elterelő hadmozdulatokat képesek indítani, amivel viszont arra kényszeríthetik a kijevi vezetést, hogy csapatokat vonjon el a Kupjanszk közeli frontról.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×