Infostart.hu
eur:
355.45
usd:
307.96
bux:
134272.25
2026. június 9. kedd Félix
Füst tör a magasba egy orosz légitámadást követően Kijevben 2023. december 29-én. Az orosz légierő mintegy 110 rakétát lőtt ki az Ukrajna elleni egyik legnagyobb légitámadásában, legkevesebb 16 ember vesztette életét olyan nagyvárosokban, mint Kijev, Odessza, Lviv és Harkiv, a sebesültek száma több tucatra tehető. Négy régió áram nélkül maradt a támadások nyomán.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Resperger István: 2025 elején jöhet érdemi fordulat az ukrajnai háborúban

Már nem a kritikus, hanem a hadi infrastruktúrát lövi Oroszország Ukrajnában; Resperger István alezredes, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy 2026-ig reális lehet-e az oroszoknak a deklarált területszerzési cél elérése, mi lehet Ukrajna reális esélye, illetve arról, hogy mi kellhet valójában a háború befejezéséhez.

Új stratégia mentén támadja Oroszország Ukrajnát: ezúttal nem a kritikus infrastruktúrát igyekszik megsemmisíteni, hanem az ukrán hadiipari üzemeket, lőszerraktárakat. Szeretnék ugyanis megakadályozni, hogy a nyugati fegyverszállítmányok eljussanak a harctérre - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója.

"A 668 napja tartó háborúról azt lehet mondani, hogy

bármennyire is patthelyzetről beszélnek, az orosz erők nyomulnak előre.

24 helyen indítottak támadást az előző napon is, és körülbelül 30-40 kilométert vettek vissza. Az ukránok kissé defenzívába szorultak, 3 helyen indítottak támadást, illetve a legnagyobb probléma, hogy az elmúlt 5 napban 500 rakéta- és dróncsapást mértek az oroszok Ukrajnára. Megváltozott a stratégia, most nem az erőműveket, a villamoshálózatokat rombolják, hanem indirekt módon az ukrán hadiipari üzemeket, drónösszeszerelő helyeket, lőszerraktárakat, a zsoldosok helyeit próbálják pusztítani" - részletezett.

A taktikaváltás okáról szólva azt mondta, az elmúlt 3 hónapban mintegy havi 30 rakétacsapást mértek. Tartalékoltak az oroszok, 900 rakétát is bespájzolhattak, ebből most 500-at felhasználtak.

  1. Szeretnék az oroszok kimeríteni Ukrajna gazdasági képességeit, illetve
  2. nagyon jól tudják az oroszok, hogy október 23. óta nem érkezett nyugati katonai segély, próbálják elérni, hogy az ukrán harctérre ne is érkezzen újabb eszköz.

Igaz, közben az USA lőszert és egyéb páncéltörő eszközöket még biztosít Ukrajnának, de meglehet, hogy az amerikai katonai támogatás a végén jár - jegyezte meg.

Ukrajna terve Resperger István szerint arra korlátozódhat, hogy a támadást megállítsa,

ezt segítik a nyugati és japán segélyként kapott, illetve felajánlott légvédelmi rendszerek is. Bahmut körül, Robotino, Adjivka és Kupjanszk irányába az oroszok teret nyertek, ott kedvezőbb állásokat kell elfoglalniuk az ukránoknak. Lassabb, kisebb visszavonulások lesznek. Mindemellett kisebb harcászati sikereik voltak, Zaporizzsja déli részén és Herszon megyében.

A németektől majd Leopard harckocsikat (évi 100 darabot) és Taurus rakétarendszert, illetve Iris légvédelmi rakétarendszert kaphatnak majd még a jövőben. Amerika sem hagyja magára, Ukrajna kaphat mindent, "ami nem kell majd Tajvannál, vagyis nem hajó és nem partraszálló eszköz".

Irreálisnak nevezte viszont Oroszország sajtóban megjelent tervét, amely szerint 2026-ig Dnyipróig és Harkivig elfoglalná az ukrán területeket, erre egyszerűen nem képesek.

Mint Resperger István elmondta, heti jelentésben érkezik hozzájuk a hadi erőkre vonatkozó összesítés, amely szerint most

  • körülbelül 300 harcászati egységük van az oroszoknak a frontvonalon, ebből 60 támadó alegység,
  • közel 220 egységük van az ukránoknak, ebből 7 harckocsidandár és közel 60 területvédelmi dandár.

Ezen erőkből, az eddigi eredményekből, az időjárásból és a kiépített védelemből látszik, hogy így is nagyon lassan jutott el idáig az orosz haderő.

Ugyan 18 százalékát uralja Ukrajnának, de gondoljunk bele, a 70 ezres Bahmut várost 8 hónapig tartott bevenni.

A műveletek üteme azt mutatja tehát, hogy elég lassan haladnak. Harkiv és Dnyipro pedig továbbra is bevehetetlen, hacsak nagyobb mozgósításba nem kezd Oroszország - fejtette ki az alezredes.

Meddig még?

De meddig tarthat a háború? Resperger István szerint a befejezéshez nagyhatalmi akarat kell, és az, hogy a szemben álló felek eljussanak egy holtpontra.

"Nagyon sok országban lesznek választások, Oroszországtól Európán keresztül Amerikáig, és mindenhol várható egyfajta pacifizmusra való törekvés, az emberek szeretnének már a Covid, az infláció, a háború után valami normálisabb gazdasági berendezkedésre számítani. Túlzó lenne arra várni, hogy ha Amerikában Donald Trump megnyeri az elnökválasztást, 24 órán belül véget ér a konfliktus... Én azt gondolom, nagyhatalmi akarat kell a konfliktus végéhez, amikor eljutnak a felek egy kulminációs pontig, amikor az oroszok már nem tudnak támadni, az ukránoknak pedig semmilyen lehetőségük sincs. Kisebb tűzszünetek, fegyverszünetek lehetnek, majd jöhet a diplomácia egy ideiglenes megállapodással, majd békeszerződésre, nemzetközi szerződésekre lesz szükség" - ecsetelte a szakértő.

Összességében pedig úgy kellene befejezni ezt a konfliktust, folytatta, hogy mindkét fél elhiggye, hogy valójában nyert, de valójában veszített.

A kulminációs pont meglátása szerint még odébb van. Az orosz műveleti képességek hadműveleti sikereket még hozhatnak Ukrajna északi részén, Kupjanszk irányába. Utána be fog állni az arcvonal, a két fél szembenállásával.

2025 elején kezdődhet az új amerikai elnöki ciklus, "onnantól valamire jutniuk kell a feleknek"

- vázolta a várakozásait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×