eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Christian Lindner német pénzügyminiszter, a Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke és Nicola Beer elnökhelyettes pártjuk berlini kongresszusán 2023. április 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Döntöttek a párttagok, hogy az FDP maradjon-e a német kormánykoalícióban

Ha csekély többséggel is, de elvetette a hárompárti kormánykoalícióból történő kilépést a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) tagsága.

A párttagok megkérdezését még októberben egy helyi szervezet kezdeményezte annak nyomán, hogy a tartományi választásokon az FDP sorozatosan leszerepelt, amit sokan a szociáldemokratákkal és a zöldekkel alkotott kormánykoalíció népszerűtlenségével magyaráztak. Bár a szavazás eredménye az országos hangulaton aligha változtat, egyelőre azonban mind a liberális párt, mind a koalíciós partnerek vezetői megkönnyebbülhetnek.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 1948-ban alakult, azóta számos kormányban is szerepet vállaló párt alapszabályzata szerint az FDP vezető szerveit nem kötelezte volna a koalíció felmondására az sem, ha a tagok többsége a kilépés mellett foglalt volna állást.

Az alig hetvenezres tagság véleménynyilvánítása ugyanakkor mindenképp jelzésértékű lett volna,

igencsak megnehezítve a pártelnök és egyben pénzügyminiszter, Christian Lindner dolgát. Így sincs könnyű helyzetben, a költségvetési válság következtében szükségessé vált rendkívül szigorú takarékossági intézkedések miatt Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár mellett amúgy is elsősorban rajta csattan az ostor.

A tagság "megszondáztatása" elemzők szerint korrekt, ugyanakkor felettébb kockázatos lépés volt, amit a végeredmény is igazol. Eszerint szűk többség, a válaszadók 52 százaléka szavazott a koalíciós munka folytatása mellett, míg 48 százalék a kilépésre adta a voksát. Feltűnő volt ugyanakkor a a tagság érdektelensége, a 72 ezer párttag közül ugyanis alig 26 ezren nyilvánítottak véleményt.

Mindennek ellenére a párt vezetői kivétel nélkül megkönnyebbülten vették tudomásul az eredményt. A párt elnöke úgy ítélte meg, hogy a véleménynyilvánítás tükrözi azt a felelősséget, amelyet az FDP vállalt Németország iránt. Christian Lindner ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a tagság állásfoglalása egyben felhatalmazást jelent számára a kormányzati munka liberális arculatának erősítésére.

Hasonlóan vélekedett a kormány ugyancsak szabaddemokrata igazságügyi minisztere, Marco Buschmann is, aki szerint a szavazás eredménye egyértelmű állásfoglalás a koalíciós munka folytatása mellett.

A koalíciós partnerek egyelőre nem nyilatkoztak az FDP-tagság véleménynyilvánításával kapcsolatban.

Az elemzők ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy mind a szabad demokrata miniszterek, mind az egész kormány munkáját tovább nehezítette volna, ha a válaszadók többsége a koalícióból történő kilépés mellett foglalt volna állást.

Az FDP támogatottságát jelzi, hogy az október elején tartott tartományi választásokon Bajorországban a párt kiesett a helyi parlamentből, Hessenben pedig csupán egy "hajszállal" sikerült a bennmaradás.

A legfrissebb felmérések szerint a liberálisok országos népszerűsége a "kritikus" öt százalék körül mozog, messze a legalacsonyabb a három koalíciós párt közül.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×