Gonsalves a Latin-Amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) megbízott elnökeként ad otthont a találkozónak, amelyen Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök is részt vesz.
Több dél-amerikai ország felszólította Venezuelát és Guyanát, hogy találjanak békés megoldást a vitára. Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru közös nyilatkozatot adott ki, amelyben óva intett az "egyoldalú lépésektől", amelyek "további feszültségekhez vezethetnek".
Venezuela magáénak tekinti az olajban gazdag Essequibo régiót, amely több mint egy évszázada Guyanához tartozik. A 800 ezer guyanai polgár közül mintegy 125 ezren élnek a Guyana területének mintegy kétharmadát kitevő Essequibo régióban. Guyana szerint a jelenlegi határt 1899-ben egy választott bíróság határozta meg. Venezuela ezzel szemben azt állítja, hogy a régió keleti részén található Essequibo folyó természetes határt képez, amelyet már 1777-ben elismertek.
Az ExxonMobil olajvállalat 2015-ben olajlelőhelyet fedezett fel az Essequibo régióban. Októberben egy újabb jelentős olajleletet fedeztek fel a térségben, amely legalább tízmilliárd hordóra növelte Guyana készleteit - ez több, mint az olajban gazdag Kuvait vagy az Egyesült Arab Emírségek készletei.
Venezuela területi igényéről egy héttel ezelőtt egy nem kötelező erejű népszavazáson a 20,7 millió szavazásra jogosult venezuelai polgár közül több mint 10,4 millióan adták le szavazatukat. A referendumot követően Maduro elnök felszólított arra, hogy a területet törvényben nyilvánítsák venezuelai tartománynak, és adjanak ki engedélyeket az olajkitermelésre.
(A nyitóképen: Alberto Fernandez argentin elnök (b) üdvözli Ralph Gonsalvest, Saint Vincent és Grenadine-szigetek miniszterelnökét a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) csúcstalálkozóján Buenos Airesben 2023. január 24-én.)