eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Iguánák pihennek a dél-amerikai kontinensen elterülő Francia Guyanában 2013. március 13-án, ahol a világon a legnagyobb a biológiai sokszínűség. A 84 ezer négyzetkilométer 94 százalékát őserdő borítja, ez határozza meg az itt élők életét.
Nyitókép: MTI Fotó: Venczel Katalin

Ha Venezuela támad: "képtelenek vagyunk katonailag megvédeni magunkat"

A venezuelai népszavazás résztvevőinek 95 százaléka támogatta, hogy annektálják a szomszédos Guyana területének Magyarországnál is nagyobb részét. Maduro elnök szerint az egykori brit gyarmat – a bírósági döntések ellenére – jogtalanul jutott hozzá ehhez a földhöz. Szvetnik Endre kérdezte Orin Gordon guyanai újságírót, hogyan fogadják azt, ha a szomszéd megtámadja őket.

"Eléggé feldúltan fogadtuk a hírt, én vasárnap reggel óta nem alszom" - mesélte Orin Gordon, guyanai újságíró és médiatanácsadó, a BBC karibi szolgálatának egykori helyettes vezetője arról, hogy a szomszédos Venezuela 159 ezer négyzetkilométernyi földet akar elvenni az országától, ahol a lakosság egyhatoda él.

Venezuela egy 1899-es nemzetközi döntőbírósági ítéletet von kétségbe, amely akkor a brit gyarmatbirodalom kezébe adta a vitatott területet.

"Egyáltalán nem hiteles, hogy Venezuela az országunk nyugati háromnegyedére igényt tart.

Nincsenek történelmi településeik, nincsenek falvak, nincsenek városok, még egy utca sem, ami azt jelezné, hogy korábban spanyol és később venezuelai terület volt.

Brit Guyana és Venezuela 1899-ben kötött egy megállapodást, és Venezuela elégedett volt vele, de később, 1962-ben, amikor a karibi országok elkezdtek függetlenné válni, azt mondta, hogy nem tetszik a megállapodás, hogy átvágták őket... de 63 évvel korábban még rendben volt" - fejtegette a guyanai újságíró.

Továbbgörgették a problémát, a jövőbe... és az most eljött

Venezuela 1966-ban megállapodott a britekkel, hogy egy guyanai-venezuelai bizottság tárgyal a kérdésről, de azóta sincs megegyezés. Mivel 2015-ben az ExxonMobil amerikai olajtársaság mezőket fedezett fel a vitatott Essequibo régió partmenti vizein és mivel jövőre választások lesznek Venezuelában, Maduro elnök felmelegítette a témát.

Nem segített, hogy szeptemberben Guyana aukciót tartott az olajkitermelési tenderekről.

"A területi követelés mindig megvolt, de a jelenlegi venezuelai elnök, Nicolas Maduro veszélyes szintre emelte, amikor a választóihoz fordult és engedélyt kért tőlük egy [országrész] elfoglalására, és mivel mi nem adjuk át nekik, úgy gondoljuk, hogy invázió lesz"

– mondta a szomszédban tartott népszavazásról Orin Gordon.

InfoRádió: Ön azt mondja, hogy nincs történelmi követelés, de van egy Guyana City nevű város Venezuelában. Ez nem utal mégis valamiféle történelmi kapcsolatra?

A név inkább azt bizonyítja, hogy annak idején Brit Guyana mennyire mélyen benyomult a mai Venezuela területére, azt, hogy az a földterület Brit Guyana ellenőrzése alatt állt. A venezuelaikak nagyon elégedettek voltak azzal a ténnyel, hogy annak idején megkapták az Orinoco folyót és az Orinoco medencét.

Fontos tudni, hogy Venezuela és Guyana közös határa 200 mérföldes, amelynek nagy része folyó, de szinte sehol sem ellenőrzik... Guyana egy majdnem akkora állam, mint Nagy-Britannia, 800 000 lakossal, tehát egy nagyon gyéren lakott ország és az a rész, amelyre Venezuela igényt tart, szintén gyéren lakott. Egy példa arra, hogy mennyire nem erősen védett ez a határvidék: egyszer apálykor én is átsétáltam a szomszédos Brazíliába.

InfoRádió: Mit gondol, miért került most elő ez a területi követelés?

Az olaj miatt. Guyana most az egyik legnagyobb tartalékkal rendelkezik az újonnan felfedezett kőolajból a világon, ami alapján a leggyorsabban növekvő gazdaság. Guyana 2019-ben kezdte meg a kőolaj kitermelését. Minél többet termel ki (és ennek egy része a vitatott Essequibo partjainál van), annál inkább erősíti a terület Guyanához való tartozását. Ez tehát egy "most vagy soha" pillanat Venezuela számára, az évtizedes követelés megvalósítására.

Venezuela az egyik legnagyobb olajkitermelő, de szankciók alatt áll és nem tudja szabadon eladni az olajat. Minek akkor neki az új olajvidék?

Az Egyesült Államok nemrég enyhítette a szankciók egy részét, de ez az egész Ukrajnához és Oroszországhoz kötődik, mert a Moszkva elleni energetikai szankciók nagy nyomást gyakoroltak a piacra és az amerikai politika, nagyon érzékeny a benzinárak emelkedésére.

Mivel az OPEC és Szaúd-Arábia irányítja a globális kínálatot, Venezuelának vissza kellett térnie a képbe.

Ezért enyhítették vele szemben szankciókat, de most lehet, hogy felújítják őket, ha tényleg fenyegetőzni kezdenek.

InfoRádió: Mit gondol, mi fog történni ezután? Lehetséges az invázió vagy katonai támadás?

Nos, mi Guyanában úgy gondoljuk, ha engedélyt kérnek a polgáraiktól, hogy annektálják [az országunk egy részét], és igennel szavaztak, az azt jelenti, hogy el kell jönniük és el kell venniük, mert mi nem fogjuk odaadni kérésre.

De tudja, ha valamit megtanultunk Ukrajna leckéjéből, akkor az az: ha fenyegetés van, akkor azt komolyan kell venni. Nem tudom, emlékeznek-e arra, hogy 2021 decemberében, amikor Vlagyimir Putyin csapatokat vezényelt Ukrajna határára, sokan azt mondták, hogy nem gondolja komolyan, nem fogja megtenni, de aztán 2022 februárjában megtette. Szóval, amikor a despoták kiterítik a kártyáikat, akkor hinni kell nekik.

InfoRádió: Guyana rendelkezik-e azokkal az eszközökkel, amelyekkel megvédheti magát?

Nem, nem, Guyana nem rendelkezik hadsereggel, nincs elég fegyverünk. Ha Venezuela csapatokat küld át a guyanai határon, akkor Guyana semmit sem tehet ellene.

A legutóbbi számadat, amit hallottam, az volt, hogy Guyanának négyezer katonája van, Venezuelának pedig valószínűleg ennek százszorosa.

Az Egyesült Államokkal közös hadgyakorlatokat tartottunk abban a reményben, hogy ez elgondolkodtatja Venezuelát. Vannak olyan hírek, hogy Brazília csapatokat mozgósít a határán, mert nyilvánvalóan Essequibo [az a régió, amelyre Venezuela igényt tart Guyanától] szintén Brazíliával határos, így ha instabilitás lesz a régióban, akkor az beindíthat egy migrációs hullámot.

Reméljük, hogy az Egyesült Államok és esetleg Brazília bevonása elrettentő hatással lesz Venezuelára.

De visszatérve Ukrajnára, az ukrán példa azt mutatja, hogy a saját csatáinkat kell megvívnunk, mert Joe Biden jelenleg nagyon nehezen tudja elérni, hogy a Kongresszus finanszírozza az Ukrajna számára szükséges fegyverkezést.

És: az emberek belefáradtak a háborúba, különösen, ha nem az ő háborújukról van szó. Tehát ezek azok a tényezők, azok a dolgok, amelyekkel óvatosnak kell lennünk - fejtegette Orin Gordon és megjegyezte: teljesen alkalmatlanok vagyunk arra, hogy katonailag megvédjük magunkat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×