Németországban – ha nem jön közbe semmi rendkívüli – 2025 szeptemberében tartják a következő parlamenti választásokat. Az Olaf Scholz kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártából és a szabad demokrata FDP-ből álló hármas koalíció támogatottsága két évvel hatalomra jutása után minden korábbinál mélyebbre süllyedt, és a kormány mindenekelőtt a súlyos költségvetési gondok miatt rendkívüli nehézségek előtt áll, esze ágában sincs lemondani.
A CSU elnöke a közelmúltban több alkalommal is a koalíciós partnerekkel való szakításra szólította fel a szociáldemokrata Olaf Scholzot, felajánlva, hogy a hátralévő két évre a CDU/CSU lépne a helyükre. Ezúttal azonban Markus Söder a Stern című hetilapnak nyilatkozva már 2025-ről beszélt, és abból a meggyőződésből indult ki, hogy a konzervatívok fognak kormányt alakítani. Az interjúban ennek kapcsán arra utalt, hogy meghatározó a kancellárjelölt személye. Szerinte a legfontosabb szempont az, hogy ki tudná a legnagyobb mértékben maga mögé állítani az uniópárti szavazókat.
"A szövetségi kancellári tisztség betöltése nem nyaralás" – hangoztatta a bajor tartományi miniszterelnök, és ennek nyomán élt a sportból vett hasonlattal. A kancellárjelölt kiválasztását futballnyelven szólva tizenegyespárbajhoz hasonlította. A kérdés szerinte az, hogy kire lehetne bízni az utolsó, mindent eldöntő tizenegyes elvégzését.
Söder – aki 2018 óta a bajor tartomány miniszterelnöke – úgy vélekedett, hogy előre hozott választás esetén az utolsó "tizenegyest" a pártszövetség első számú vezetőjére, a CDU elnökére, Fridrich Merzre kell bízni.
"Merz mindenképp favorit lenne" – jelentette ki,hangoztatva, hogy jó az együttműködése a nagyobbik keresztény párt vezetőjével. Azt ugyanakkor cáfolta, hogy ő maga érdeklődne a jelöltség iránt. Erre – mint fogalmazott – egy CSU-elnök életében csak egyszer van mód.
A 2021-es parlamenti választások előtt elkeseredett harc folyt a kancellárjelöltségi tisztségért közte és az akkori CDU-jelölt, Armin Laschet között. A bajor politikus akkor visszalépett a jelöltségtől Laschet javára, aki viszont Scholzzal szemben "csúnyán elhibázta a tizenegyest".
A politikusok népszerűségi listáján ugyanakkor Söder immár rendszeresen megelőzi Merzet. Kancellárjelölti ambícióira utal az a korábbi javaslata is, hogy a konzervatívok "tizenegyesrúgójáról" csak a jövő évi tartományi választások után döntsenek. Jövőre három, az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományban rendeznek parlamenti választásokat, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban. Mivel a Söder vezette CSU Németország tizenhat tartománya közül csak Bajorországban tevékenykedhet, a CDU keleti szereplése a pártszövetség esélyei szempontjából meghatározó lehet. A nagyobbik konzervatív párt esetleges kudarca Merz kancellárjelölti esélyeit is jelentősen ronthatja.
Az előzetes felmérések szerint ezekben a tartományokban a CDU-t megelőzi a radikális jobboldalinak tartott Alternatva Németországnak (AfD) párt, amely mindenekelőtt a bevándorlás elleni harcot tűzte zászlajára. Ugyancsak a közvélemény-kutatások jelzik azt is, hogy a konzervatív politikusok körében Merznél nemcsak Söder népszerűbb, hanem Hendrik Wüst észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök is. Wüst még nem jelezte egyértelműen ambícióit a kancellárjelöltségi tisztségre, de nem is cáfolta.