Infostart.hu
eur:
378.46
usd:
321.45
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
München, 2018. szeptember 15.Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök beszél a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU kongresszusán Münchenben 2018. szeptember 15-én. (MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas)
Nyitókép: MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas

Markus Söder új ajánlata: válság helyett legyen ismét nagykoalíció

Nem először ajánlkozik országmentőnek az ellenzéki konzervatív pártszövetség kisebbik pártjának, a Keresztényszociális Uniónak (CSU) elnöke. Markus Söder azt javasolta a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellárnak, hogy menessze a koalíciós partner Zöldek Pártját és a szabad demokrata FDP-t, és helyükre átmenetileg a konzervatívok lépnének.

A karlsruhei alkotmánybíróság határozata nyomán a költségvetésben hatvanmilliárd eurós hiány keletkezett. A testület alkotmányellenesnek minősítette, hogy a Scholz-kormány a koronavírus-járvány következményeinek mérséklésére kapott uniós támogatási pénzt az eredeti célra nem használta fel, és az összeget az elkövetkező időszakra, mindenekelőtt klímavédelmi és korszerűsítési célokra irányozta elő.

A döntés első lépésben a költségvetési kiadások befagyasztásához, ennek keretében pedig drákói takarékossági intézkedések elrendeléséhez vezetett. A hárompárti koalíció – négyéves ciklusának félidejében – válságos időszak előtt áll.

A ZDF közszolgálati médiumnak nyilatkozva a CSU elnöke élesen bírálta a kormányt. Markus Söder, aki a bajor tartomány miniszterelnöke is, hangsúlyozta, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomán – saját hibájából – a kormány cselekvőképtelenné vált. Felrótta azt is, hogy szerinte a koalíciónak nincs is semmifajta gazdasági stratégiája. Ez azt jelenti, hogy

a tartós gazdasági válság az egész államot válságba sodorja.

A CSU elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi kormány a Zöldekkel és az FDP-vel nem fog működni. Utalt arra, hogy sokan előre hozott választásokat sürgetnek, ezt azonban "nehéznek" nevezte.

Ezért az interjúban egy másik tervet is szóba hozott.

Konkrétan "vészhelyzetről" beszélt, amelyben "talán készek lennénk felelősséget vállalni".

Azt azonban pontosította, hogy nem személyesen önmagára, hanem az uniós pártokra, azaz együttesen a CDU-ra és a CSU-ra gondolt. Adott esetben természetesen a CDU elnöke, Fridrich Merz lenne az első számú jelölt, de bajor miniszterelnökként maga is hozzájárulna a válság enyhítéséhez – jelentette ki.

Sem Olaf Scholz kancellár, sem a Zöldek Pártja, mint ahogy a pénzügyminiszter, Christian Lindner vezette liberális FDP sem reagált Söder nyilatkozatára.

A kialakult súlyos gazdasági-pénzügyi válság azonban nemcsak a kormánypártok vezetőit, hanem azok tagságát is erősen foglalkoztatja. Erre utal, hogy az FDP kasseli helyi szervezete a tagság körében országos felmérést kezdeményezett arról, hogy a párt maradjon-e a jelenlegi hármas koalícióban. Az ARD televízió szerint az erről szóló indítványt több mint ötszázan írták alá, ami szükséges, hogy az indítványt továbbítsák a párt elnökségéhez. A párt alapszabályzata szerint a lista ellenőrzése után az elnökségnek el kell végeztetnie a felmérést a hozzávetőleg 75 ezres tagág körében.

A válasz csakis az igen vagy a nem lehet, ugyanakkor egy ilyen felmérésnek – mint az ARD utal rá – nincs azonnali következménye. Az alapszabályzat kimondja ugyanis, hogy a párt vezető szerveit egy ilyen, a tagságot kérdező felmérés eredménye nem kötelezi. A hangulatot azonban tükrözi, és vitákat szülhet a párton belül.

A kialakult válság ugyanakkor a Zöldek Pártjának tagságát is erősen foglalkoztatja. A hogyan tovább kérdése az egyik legfőbb napirendi téma lesz a párt csütörtökön kezdődött, négynapos kongresszusán.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×