Infostart.hu
eur:
363.38
usd:
319.09
bux:
144528.15
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
An elderly man puts a coin in an empty wallet. Poverty in retirement concept. Special toning
Nyitókép: Stas_V/Getty Images

Még több pénzt kérnek Ukrajnának

Egyes NATO-tagállamok közben arra hivatkoznak, hogy ők már a közös EU-s hitelhez is hozzájárultak.

Mark Rutte NATO-főtitkár arra kérte a szövetségeseket, hogy GDP-jük 0,25 százalékát Ukrajna támogatására költsék. A javaslat gyakorlatilag azonnal kemény ellenállásba ütközött – írta meg a Politico.

Hatására újabb dollártízmilliárdok szabadulhatnának fel az ország támogatására. Mark Rutte a javaslatot a NATO-nagykövetek zárt ajtók mögött tartott találkozóján vetette fel. Amennyiben jóváhagyják az ötletet, akkor az Ukrajnába áramló pénzösszeg éves szinten megtriplázódna. 2025-ben Ukrajna 45 milliárd dollárnyi támogatást kapott védelmének megerősítésére, ebbe beleértendő a hadsereg számára történő fegyvervásárlás, a befektetés az ukrán védelmi vállalatokba, valamint a NATO vezetésével történő, USA-tól történő fegyvervásárlási program – olvasható a cikkben.

Kiemelik, hogy az északi és balti országok, Hollandia és Lengyelország sok más NATO-tagállamnál többet fizetnek be. A Kiel német thinktank közölte, hogy Dél-Európa továbbra is csekély támogatást nyújt csak. A svéd külügyminiszter, Maria Malmer Stenergard elmondta: az összesítve 1 milliárdos lélekszámú NATO-országokhoz képest a 30 milliós skandináv országok adják a katonai támogatás egyharmadát, ami így nem fenntartható.

Az Ukrajnának nyújtott támogatások kérdésesek voltak azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette ez a fajta segítséget. Emlékeztetnek ugyanakkor, hogy a javaslatot Franciaország és az Egyesült Királyság sem szívleli igazán. Mindemellett egyes NATO-tagok azt is szeretnék kérni, hogy a mostanában jóváhagyott 90 milliárd eurós, Ukrajnának nyújtott hitelhez való hozzájárulásukat vegyék figyelembe, amikor több pénzt kérnek tőlük Kijev számára.

Címlapról ajánljuk

Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Az Európai Unió célja továbbra is az orosz olajtól való függetlenedés, a Hormuzi-szoros körüli feszültség azonban késleltetheti ezt a folyamatot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Deák András hozzátette: a teljes leválás Magyarország számára jogi kérdéseket is felvet. Ráadásul Oroszországnak annak ellenére sincsenek pénzügyi gondjai, hogy csökken az olajtermelése.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×