Infostart.hu
eur:
363.99
usd:
330.72
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Boris Pistorius újonnan kinevezett védelmi miniszter a berlini védelmi minisztérium előtt tartott beiktatási ünnepségen 2023. január 19-én. Pistorius elődje, Christine Lambrecht január 16-án jelentette be távozását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Németország megijedt: újra napirenden a hadkötelezettség bevezetése

Többször is felvetődött már az elmúlt években az általános hadkötelezettség újbóli bevezetése Németországban, de ennél tovább a támogatók nem jutottak. Most a német hadsereg érdek-képviseleti szervezete újra előállt a sorkötelezettség be-, illetve visszavezetésének szükségességével.

A kötelező katonai szolgálatot 2011-ben függesztették fel Németországban az akkori védelmi miniszter, a konzervatív Karl-Theodor zu Guttenberg rendeletére. Azóta a Bundeswehrben önkéntesek meghatározott időre vállalnak szolgálatot, amit különböző polgári védelmi szolgálatok egészítenek ki. Az önkéntesekből álló Bundeswehr-létszám jelenleg nem sokkal haladja meg a 200 ezer főt.

A napokban ugyanakkor Boris Pistorius védelmi miniszter két egymást követő nyilatkozatban is arra hívta fel a figyelmet, hogy Európát és ezen belül Németországot háború fenyegeti. Utalt arra, hogy ehhez a társadalom mentalitásának megváltoztatására van szükség, hozzá kell szokni a fenyegetettség gondolatához. A második nyilatkozatában már azt mondta, hogy Németországnak fel kell készülnie egy védekező háborúra. "Ez egyaránt vonatkozik a Bundeswehrre és a társadalomra is" – fogalmazott a miniszter.

Ennek nyomán állt elő a hadsereg érdek-képviseleti szervezete, a Deutscher Bundeswehr Verband (DBwV) azzal, hogy napirendre kellene tűzni a sorkatonaság bevezetését. A pártoktól független szervezet vezetője a miniszterhez hasonlóan az új fenyegetésekre és az azokból adódó új feladatokra utalt.

André Wüstner a Rheinische Post című lapnak adott interjújában "összetett fenyegetettségekről" beszélt, és ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy meg kell fékezni a hadsereg személyi állományának csökkenését. Egyetértett Pistoriussal abban, hogy a Bundeswehrnek készen kell állnia egy védekező háborúra. Ez – mint fogalmazott – magában foglalja a hiteles elrettentést és "szélsőséges esetekben" az önvédelem képességét is.

Az érdekképviselet vezetője emlékeztetett arra, hogy a hadsereg az elmúlt években egyre kevésbé volt vonzó a fiatalok számára. A kormány feladata az, hogy ezt a tendenciát megfékezze, mégpedig mindenekelőtt a szociális feltételek és a többi között a felszerelés javításával. Wüstner ennek kapcsán vetette fel, hogy

a politikusoknak a kötelező katonai szolgálat bevezetésében is gondolkodniuk kellene.

Felszólította a minisztériumot arra, hogy dolgozzon ki egy, a személyi állományra vonatkozó toborzási koncepciót. "Olyan emberekre van szükségünk, akik készek és képesek katonai erővel is megvédeni demokráciánkat" – jelentette ki.

Boris Pistorius korábban a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését nem említette ugyan, azt ugyanakkor több ízben hangsúlyozta, hogy a Bundewehrt vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára.

A ZDF közszolgálati médium értesülése szerint még a nap folyamán a védelmi minisztérium szervezésében konferenciát tartanak a Bundeswehr reformjáról. A fő napirendi pont a védelmi minisztérium korszerűsítése mellett a hadsereg reformja. Az erre vonatkozó tervet a miniszter terjeszti elő.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Több mint hatvan, a HVG által a NER-hez sorolt vállalkozás került be a 2025-ös rangsorba, amely az 500 legnyereségesebb magyarországi céget sorolja fel, az árbevételi toplistán viszont csak 37 ilyen társaság szerepel. A lap által részletesen vizsgált 49 cég adózott nyeresége egy év alatt 13 százalékkal, 733 milliárd forintra nőtt, tulajdonosaik pedig mintegy 125 milliárd forint osztalékot kaptak. A legtöbb listázott vállalkozás Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a vállalkozóra jutó osztalék az autópálya-koncessziós cégek nélkül is meghaladta a 40 milliárd forintot. Kiemelkedő profitot ért el a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt és a Mészáros M1 Útépítő is, miközben a 49 cég eredménytartaléka már mintegy 1200 milliárd forintra emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×