Infostart.hu
eur:
373.47
usd:
339.97
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
Az izraeli hadsereg légicsapást mér a Gázai övezet északi részére 2023. október 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Joe Biden telefonon egyeztetett az izraeli miniszterelnökkel

Izraelnek minden joga és kötelessége megvan arra, hogy megvédje polgárait a terrorizmustól, ugyanakkor ezt a humanitárius joggal összehangban kell megtennie, ami elsődlegesnek tekinti a civilek védelmét – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel beszélt telefonon vasárnap. Ez volt a két politikus első egyeztetése mióta Izrael bejelentette katonai műveletek kiszélesítését.

A Fehér Ház közleménye szerint szóba kerültek a Gázai övezetben fogva tartottak megtalálását célzó erőfeszítések, akik között a konfliktus kirobbanása óta eltűntként számon tartott amerikai állampolgárok is lehetnek.

Biden vasárnap Abdel Fatáh al-Szíszi egyiptomi elnökkel is beszélt telefonon, akivel a Gázai övezetbe irányuló humanitárius szállítmányok bejutásának felgyorsításáról egyeztettek. A megbeszélésen szóba kerültek a konfliktus kiszélesedésének megakadályozását célzó amerikai diplomáciai lépések is.

Mihael Hercog, Izrael amerikai nagykövete egy interjúban beszámolt arról, hogy már vasárnap több tucat kamion érkezett a Gázai övezetbe humanitárius szállítmánnyal, és a következő napokban is lehetővé teszik további segélyek bejutását Egyiptom felől. A Fox News hírtelevíziónak adott nyilatkozatban a nagykövet hangsúlyozta, hogy a Hamász ellen zajló hadművelet során Izrael a civileket kíméli. Megjegyezte, hogy a háborút rákényszerítették országára, de a Hamász további működését nem hagyhatja.

Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN hírtelevíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Államok az izraeli kormány „legmagasabb szintjein” egyeztet a Gázai övezetben élő civilek életének védelméről. Izrael felelősséggel tartozik a gázai övezeti civilek életének védelméért – jelentette ki a tanácsadó és hangsúlyozta, hogy Washington kemény kérdéseket tesz fel Izraelnek, ideértve a humanitárius segélyezést, a terroristák és vétlen civilek közti különbségtételt, valamint katonai műveletének tervezését illetően.

Az izraeli hadműveletekhez való amerikai hozzáállás politikai vita tárgya az Egyesült Államokban, demokraták és republikánusok másként ítélik meg a helyzetet. Pramila Jayapal, a kongresszus demokrata párti képviselője vasárnap arra figyelmeztette a Biden vezette adminisztrációt, hogy az elnök reagálása Izrael háborújára a Hamász ellen akár muszlim szavazatokba is kerülhet a 2024-es elnökválasztáson. A politikus az NBC televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy

az „elnöknek ebben is bátran kell viselkednie, hogy megőrizhessük az ország egységét”, és úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok lakossága másképp gondolkodik az Izrael által folytatott hadműveletekkel kapcsolatban, mint az elnök, valamint a kongresszus többsége.

James Lankford, a kongresszus republikánus szenátora szintén vasárnap reggel úgy nyilatkozott, hogy minden késlekedés az izraeli védelmi erők szárazföldi akciójának megkezdésében a Hamász malmára hajtja a vizet. A CNN hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a palesztinok lakta terület alatt kiépített szerteágazó alagútrendszer nagyon bonyolult környezetet teremt, ami lehetőséget nyújt a Hamász által fogva tartott emberek elrejtésére is.

Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója az NBC televíziónak szintén vasárnap adott interjúban védelmébe vette a döntést, hogy Floridában betiltották a Hamász oldalán álló diákszervezetek működését a felsőoktatási intézményekben. A republikánus elnökjelöltségért is induló politikus úgy vélekedett, hogy megengedni az érintett szervezet számára, hogy nyíltan támogassanak terrorista szervezeteket felérne azzal, hogy az Egyesült Államok „országként követ el öngyilkosságot”.

A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzet miatt hétfőre az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kezdeményezte az Egyesült Arab Emirátusok küldöttsége. A New York-i ülésen a tervek szerint a többi között meghallgatnák a világszervezet humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettesét.

Izrael ENSZ nagykövete vasárnap ugyanakkor élesen bírálta az világszervezetet az Izraellel kapcsolatban elfogadott közgyűlési határozat kapcsán, amely tűzszünetet sürgetett. Gilad Erdan úgy fogalmazott, hogy a világszervezet „elveszítette legitimitását, és relevanciáját”, amikor képtelen volt egységre jutni abban, hogy elítélje a Hamász által az izraeli civilek ellen elkövetett terrorcselekményeket.

A Közel-Keleten kialakult, eszkalációval fenyegető háborús helyzet is szerepel Szaúd-Arábia védelmi miniszterének hétfői tárgyalásain Washingtonban. Háled bin-Szalmán a tervek szerint találkozik Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, valamint Antony Blinken külügyminiszterrel. Az Izrael és a Hamász között kirobbant háborút megelőző hetekben a szaúdi kormányzat képviselői még előrehaladásról számoltak be az Izraellel fenntartott kapcsolatok normalizálásának folyamatában. Szombaton a rijádi külügyminisztérium közleményben arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezetben bármilyen szárazföldi hadművelet „palesztin civilek életét veszélyezteti, és hatalmas kockázatot jelent”.

Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ilyen még nem volt Magyarországon: új válságkezelési rendszer készül a biztosítóknak

Ilyen még nem volt Magyarországon: új válságkezelési rendszer készül a biztosítóknak

Önálló törvény szabályozná 2027. január 29-étől a bajba jutott biztosítók és viszontbiztosítók szanálását Magyarországon, az uniós követelményeknek megfelelően. Az Országgyűlés honlapján nemrég közzétett javaslat a biztosítási szolgáltatások folytonosságát és az ügyfelek kollektív érdekeit védené egy-egy biztosító súlyos pénzügyi megingása esetén. A beavatkozások finanszírozására egy ágazati befizetésekből működő, ötmilliárd forintos induló összegű, a MABISZ által kezelt szanálási alapot hoznának létre, amelyet 2029 őszéig három egyenlő részletben kellene feltölteniük a biztosítóknak. Hasonló a bankszektorban egyébként már 2014 óta működik, a biztosítói szabályozás részben ezt a mintát követné. Meghatározott feltételekkel követelések leírására és az életbiztosítások visszavásárlásának átmeneti korlátozására is lehetőség nyílna, a szabályszegőket pedig milliárdos bírságokkal is sújthatná az MNB.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×