Infostart.hu
eur:
362.42
usd:
312.46
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) vezetőivel folytatott tárgyaláson Pekingben 2023. október 18-án. Orbán Viktorral szemben Csen Sze-king, az ICBC elnöke (b), mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3), Lantos Csaba energiaügyi miniszter (j4) és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (j5).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor beszéde Kínában: a blokkosodás helyett az összeköttetések időszaka következzen

Európa és a nyugati világ versenyképességének csökkenéséről, az összeköttetések fontosságáról és Magyarországról mint a keleti és nyugati gazdaság és technológia találkozási pontjáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben az Övezet és út kezdeményezés csúcstalálkozóján - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a kínai fővárosban.

A kormányfő kifejtette: a nyugati versenyelőny korszaka véget ért, a keleti világ megerősödött, és most az európai dilemma az, blokkosítsuk-e a világgazdaságot, vagy versenyezzünk, protekcionisták legyünk, vagy keressük az új korszak adta együttműködési, összekapcsolódási lehetőségeket.

Beszélt arról is, hogy Európa az ukrán háború miatt elvágta az Oroszországhoz fűződő együttműködés szálait, ezzel is egy hatalmas lépést tett a blokkosodás irányába. Most még - tette hozzá - ennél is tovább akarnak menni: "decoupling"-ról és "de-risking"-ről beszélnek, melyek az európai és a kínai gazdaság egymástól való elszigetelését jelentenék.

Kiemelte: a konnektivitás hívei, köztük Magyarország, elutasítják a blokkosodás politikáját.

Közép-Európa évtizedeken keresztül szenvedett a blokkosodástól, ami "nem volt jó, ésszerűtlen volt, embertelen volt".

Versenyképességünk a mélybe zuhant, a technológiai versenyben jócskán hátra maradtunk és elszegényedtünk.

Orbán Viktor arról is beszélt, a magyarok azt szeretnék, ha a blokkosodás helyett az összeköttetések, vagyis a konnektivitás időszaka következne, mert a konnektivitás esélyt adna Európa számára, hogy visszanyerje a versenyképességét. A mi történelmünk azt bizonyítja, hogy az összeköttetések és a kölcsönös tisztelet talajára visszatérő nemzetközi politika tudja elhozni a béke és a gazdasági fejlődés reményét.

Kiemelte: Magyarország célja, hogy a keleti és a nyugati gazdaság és technológia találkozási pontja legyen. Ma Európában nálunk találkoznak az új technológiai korszakra átálló legjelentősebb keleti és nyugati beruházók. Büszkék vagyunk arra, hogy mára Magyarország lett a kínai vállalati beruházások első számú közép-európai célpontja.

Magyarország készen áll a további együttműködésre Kínával és minden konnektivitást támogató országgal - zárta felszólalását Orbán Viktor.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Jelképes helyről üzent a magyar–lengyel barátságról Magyar Péter

Magyar Péter örül, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok visszakerülhetnek megérdemelt helyükre. Ezt maga a miniszterelnök hangsúlyozta kedden, miután udvariassági látogatást tett Grzegorz Rys bíborosnál, krakkói érseknél a Wawelben.
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. Kármán András és Kapitány István miniszterek pedig tárgyalnak az Európai Bizottság képviselőivel az EU-források kiszabadításáról. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×