A rendelkezés értelmében a térségben élő mintegy 1,1 millió embernek az övezet déli területeire kellene húzódnia. Ezen a sűrűn lakott területen található Gáza is. A rendelkezés nemcsak a lakosságra vonatkozik, hanem az ENSZ munkatársaira és a szervezet által fenntartott helyeken (iskolák, egészségügyi ellátóhelyek és kórházak) menedéket találókra is.

Időközben Izrael a szárazföldi offenzíva megkezdésére készül (a lehetséges forgatókönyvekről itt írtunk). A támadás elkezdéséhez a politikai döntés még nem született meg, de a katonaság készen áll.

Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkár szóvivője csütörtök este embertelennek nevezte az utasítást és arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés szörnyű humanitárius következményekkel járna.

A szóvivő elmondta, hogy a kitelepítési rendelkezés vonatkozik az ENSZ összes, az övezetben dolgozó munkatársára is, illetve azokra is, akik az ENSZ gázai létesítményeinek valamelyikében - köztük kórházakban vagy iskolákban - kerestek korábban menedéket.

Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete válaszul közölte, hogy a világszervezet reakciója "szégyenletes", és a szervezet figyelmen kívül hagyja a Hamász fegyverkezését, valamint azt, hogy a civileket használják "fegyvereik és gyilkosaik fedezésére, elrejtésére" - írta a BBC.

Az ENSZ Biztonsági Tanács péntek délután rendkívüli, zárt konzultációra ül össze.

Szaláma Marúf, a Hamász sajtóközpontjának vezetője hamisnak nevezte az evakuálásról szóló hírt, mellyel szerinte Izrael "csupán fejetlenséget akar teremteni az emberek között és meg akarja bontani a gázaiak belső egységét".

Időközben segélyszervezetek szintén a BBC tudósítása szerint arra figyelmeztetnek, hogy humanitárius katasztrófa felé sodródik a Gázai övezet: kifogyott az üzemanyag Gáza egyetlen erőművéből, így megszakadt az áramszolgáltatás, illetve az övezetben élők nagy része már nem jut ivóvízhez. Az egészségügyi ellátás is összeomlóban van, aminek következtében mintegy ötvenezer várandós nő nem jut megfelelő szolgáltatásokhoz és a sérültek sem kapnak megfelelő ellátást. Izrael ugyanis teljes blokád alá helyezte a régiót, elzárta a víz-, áram- és olajellátást, és addig nem is szándékozik ezeket újraindítani, amíg a Hamász nem engedi szabadon a túszokat.

Eddig már több mint 423 ezer palesztin menekült el a Gázai övezetben lévő otthonából.

Az ENSZ csütörtökön soron kívüli támogatásért folyamodott a nemzetközi közösséghez: a világszervezet humanitárius ügyeket koordináló irodája (OCHA) azt közölte, hogy 2023-ra a Gázai övezetben és Ciszjordániában tervezett humanitárius programokhoz 502 millió dollárral (183 milliárd forint) számoltak, ám az összegnek mostanáig kevesebb mint a fele érkezett be a szervezethez. Az OCHA kiemelte, hogy a múlt héten kezdődött harcokig a gázai családok már 60 százaléka élt élelmiszerbizonytalanságban.

(A nyitóképen: Izraeli légitámadások után kiköltöznek lakásukból palesztinok a Gázai övezet déli részén fekvő rafahi menekülttáborban 2023. október 12-én. A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei múlt szombaton meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek a zsidó állam déli részébe, ahol több mint 1300 embert meggyilkoltak, a sebesültek száma mintegy 5600, és további körülbelül 150 embert elraboltak, túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy az övezet ellen indított izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma meghaladta az 1400-at, a sebesülteké pedig a 6000-et.)