Azt imitálták, hogy az ország atomháborúba keveredett és területeinek nagy részét radioaktív szennyezés érte. A lakosság kimenekítése, illetve a sérültek ellátása mellett annak gyakorlását is célul tűzték ki, hogy ilyen helyzetben miként mérhet válaszcsapásokat az ellenségre a hadsereg. A részletekről az orosz Baza online hírportál jelentése alapján a Financial Review számolt be.

A netes újság emlékeztet rá: pár napja az RT állami televízió főszerkesztője arról beszélt, hogy az ukrajnai háború egyre jobban közelit egy nukleáris konfliktushoz. Margarita Szimonjan ezért sürgette, hogy Oroszország mielőbb hajtson végre kísérleti atomrobbantást, mert csak ezzel lehet elijeszteni a Nyugatot. Úgy fogalmazott: "Egyre elkerülhetetlenebb a nukleáris ultimátum, mert a Nyugat addig nem hátrál amíg, nem fáj neki."

Lányegében ugyanezt az álláspontot képviselte az orosz atomenergetikai kutatások központjának, a Kurcsatov Intézetnek vezetője is. Mihail Kovalcsuk azt javasolta Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy lőjenek ki egy atomrakétát a Novaja Zemlján lévő kísérleti telepre. Ezt a létesítményt 1990 óta nem használják az oroszok.

El ?? RS-28 Sarmat es el misil nuclear de mayor alcance en existencia, capaz de atacar más de 15 objetivos simultaneamente en casi todo el planeta en menos de 30 minutos e incluye señuelos (falsas ojivas) siendo casi imposible de neutralizar pic.twitter.com/JncvNk3PDe

— ⚛️Philly Proton (@PhillyPhoton) October 2, 2023

A Kreml szóvivője viszont némileg igyekezett tompítani a fenyegető kijelentéseket. Dmitrij Peszkov azt hangoztatta, hogy jelenleg Oroszország még nem szándékozik felrúgni az atomfegyverkísérletek tilalmáról az Egyesült Államokkal kötött szerződést, és az RT főszerkesztőjének véleménye nem feltétlenül tükrözi a hivatalos moszkvai álláspontot.

Viszont Szergej Sojgu orosz a védelmi miniszter augusztusban váratlanul meglátogatta a Novaja Zemlján lévő nukleáris kísérleti telepet. Ennek kapcsán a CNN amerikai hírtelevízió azt közölte: műholdfelvételek igazolják, hogy az oroszok épületeket húznak fel az Északi-sarkhoz közeli bázison és új berendezéseket szállítanak oda.

A The New York Times mindezt azzal az értesüléssel toldotta meg, hogy a most folyó nagyszabású gyakorlat keretében

egy új csapásmérő fegyvert is ki akarnak próbálni.

A kiszivárgott terv arról szólt, hogy Novaja Zemlja irányába 9M730 Burevesztnyik (NATO kód szerint SSC-X-9 Skyfall) nukleáris meghajtású, interkontinentális manőverező szárnyas rakétát (egyes megfogalmazásokban repülőgépet) indítanak.

Hogy ez pontosan így történt-e, egyelőre nem tudni, de csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy, a fegyver tesztje sikeresen lezárult. (Putyin ugyanakkor nem volt hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, mindazonáltal nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsend-egyezmény ratifikációját.)

Amit a "Repülő Csernobilról" tudni lehet

A Burevesztnyikről (Viharmadár) hivatalosan 2018. májusában beszélt először Vlagyimir Putyin, megemlítve, hogy ezzel együtt összesen hat új, támadó fegyvert fejlesztetettek ki.

A 9M730 Burevesztnyik lényegében korlátlan hatótávolságú. A hírek szerint úgy tervezték, hogy nukleáris robbanófejet is hordozhasson. Atomtöltete ugyan kisebb, mint a földrészközi rakétáké, de ahhoz bőven elég, hogy letaroljon egy nagyobb várost.

Mint a fenti ábrán látható, a rakéta meghajtása eltér az általában használtaktól. A fegyver miniatűr atomreaktora egy elektromotort és egy turbinát hajt. Utóbbi levegőt szív be, amit aztán egy bizonyos szakaszon összeszűkülő csőbe vezetnek be, amin áthaladva felgyorsul, így ad tolóerőt. A manőverező robotrepülőgépet egy kisebb rakétával indítják el, a nukleáris meghajtás csak a megfelelő sebesség elérése után indul. Kis magasságban repül és az útjába kerülő tereptárgyakat kerülgetve közelít a céljához.

A fegyver egyelőre még fejlesztés alatt áll, és a The New York Times szerint még ha most sikeres is lesz a próbalövészet, akkor is csak pár év múlva állhat hadrendbe. Arra viszont tökéletesen megfelel, hogy ijesztgessék vele a Nyugatot - írják. Bár Dmitrij Peszkov próbálta cáfolni az amerikai újság értesüléseit, a lap kitart állításai mellett.

Az atomfegyverekkel való fenyegetőzés nagyon is része a hivatalos orosz politikának

- állítja a Financial Review.

Vlagyimir Putyin a múlt hónapban jelentette ki, hogy ha Oroszország területét támadás érné, akkor minden rendelkezésükre álló fegyvert be fognak vetni. "Ez nem blöff" - nyomatékosította szavait az orosz elnök.

Tavaly - nem sokkal az ukrajnai háború kitörését követően - egyszer már úgynevezett "magasabb készültségbe" helyezték az orosz nukleáris erőket, majd kipróbáltak egy új, pusztító eszközt, az RSZ–28 Szarmat (SS–X–30 Satan 2) földrészközi rakétát. Ugyanakkor Fehéroroszországba atomfegyvereket telepítettek és felmondták az amerikaiakkal közös megállapodást, amely korlátozta a nukleáris arzenál bővítését.

Moszkvában azzal számolnak, hogy az ukrajnai háború még legalább három évig fog tartani. Ennek megfelelően bődületes módon megemelték a katonai kiadásokat: mint arról Vlagyimir Putyin csütörtökön is beszélt, az új költségvetésben már a GDP 6 százalékát szánják ilyen célra. Ez több mint a duplája annak, mint amennyit Oroszország 2021-ben a haderőre költött. Ráadásul úgy hírlik, a pénz jelentős részét új, eddig titokban tartott fegyverek fejlesztésére akarják fordítani.

Oroszország immár a teljes állami büdzsé harmadát a hadseregre fordítja, többet, mint szociális kiadásokra. Putyin az ezzel kapcsolatos kritikákra is reagált csütörtökön, tagadva, hogy az ország vezetése "túlságosan sokat költ ágyúkra, és megfeledkezett a vajról". Szerinte az országa gazdasága egészséges, és bár szerkezeti átalakuláson megy keresztül, megbirkózott a nyugati szankciók okozta problémákkal.

Ugyanakkor - legalábbis hivatalosan - nem akarnak nagyon sok újabb katonát bevonultatni, mert állítólag a hadsereg mostani létszáma elegendő. A cél elemzők szerint ugyanis az lehet, hogy megtartsák az eddig elfoglalt ukrán területeket. Moszkva úgy akarhatja ezt elérni, hogy

hosszú, felőrlő háborúra kényszeríti az ukránokat, miközben nukleáris konfliktussal fenyegeti a Nyugatot.

A Kreml abban bízik, hogy az elhúzódó harcok, illetve az atomháború réme fokozatosan eltántorítja Kijev támogatóit. Ha pedig az ukránok magukra maradnak, akkor már le tudják győzni őket az oroszok.