A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nyugat-balkáni régió államainak együttműködését és európai uniós integrációját célzó úgynevezett berlini folyamat külügyminiszteri találkozóját követően figyelmeztetett, hogy a kontinens rendkívüli nehézségekkel néz szembe.

Ennek alátámasztására hangsúlyozta, hogy keletről az ukrajnai háború, délről az egyre súlyosbodó és egyre agresszívabb illegális migráció jelent biztonsági kihívást, eközben pedig folyamatosan romlik az Európai Unió versenyképessége, amit jól demonstrál, hogy Kína átvette a második helyet a bruttó hazai termék globális rangsorában.

"Helyes ha feltesszük itt, Európában azt a kérdést, hogyan tudjuk megállítani a versenyképesség visszacsúszását, hogyan tudjuk újra erőssé tenni Európát" - mondta.

"Nos, ehhez mindenesetre új lendület kell, új energia kell, és ha azt a kérdést tesszük fel, hogy honnan jön az új lendület, honnan jön ez az új energia, hogy Európa ismételten erős legyen, akkor egyértelmű, hogy a Nyugat-Balkánról" - folytatta.

"Nekünk, az Európai Uniónak jobban kell a Nyugat-Balkán, mint ahogyan a nyugat-balkániaknak szüksége lenne az európai uniós tagságra, és ezt mi, a szomszédban még inkább így érezzük" - fogalmazott.

Szijjártó Péter sokkolónak nevezte, hogy az Európai Tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a régió államai majd 2030-ban csatlakozhatnak a közösséghez.

"Miért kellene még hét évet várni? (...) Mi az, amit még várunk hét évig, és nem tudtunk elintézni az elmúlt esztendők során? Mi azt gondoljuk, hogy már tegnap is késő lett volna a nyugat-balkáni irányú bővítése az Európai Uniónak" - szögezte le.

A miniszter szerint ez a céldátum "egész egyszerűen elfogadhatatlan",

különös tekintettel arra, hogy a térség iránt nem csak az EU, hanem a világpolitika más szereplői is érdeklődnek. Leszögezte, hogy az érintett országok felvételével egyértelművé lehetne tenni, hogy a régió jövője az Európai Unión belül van.

A miniszter sérelmezte, hogy nyilvánosan több tagállam képviselői is pozitívan beszélnek a bővítésről, miközben zárt ajtók mögött inkább annak az akadályait hangoztatják.

"Sajnos, ma az európai uniós tagországok egy jelentős része másként beszél és másként cselekszik a bővítés tekintetében, ez pedig, sajnos, le tudja rombolni az Európai Unióba vetett hitet, az Európai Unióba vetett bizalmat" - fogalmazott.

Márpedig ez - mint aláhúzta - kritikus fontosságú kérdés, amely elképesztő biztonsági kockázatokat jelent a Nyugat-Balkán és Közép-Európa számára az egyre növekvő migrációs nyomás miatt.

Ennek kapcsán hangsúlyozta: a nyugat-balkáni ma a legforgalmasabb migrációs útvonal Európában, ráadásul az érkezők és az embercsempészek is egyre erőszakosabbak, egyes esetekben automata fegyvereket használnak, s nemcsak egymással, hanem a magyar határőrökkel szemben is.

"Ez elfogadhatatlan. Ezt nem lehet tolerálni. És az is elfogadhatatlan, hogy egyes európai politikusok meg azt kérik tőlünk, hogy ezt toleráljuk" - közölte.

"Brüsszelnek fel kell adnia a migrációt támogató politikáját." - mondta.

"Mindaddig, amíg a kvóták napirenden vannak, addig Brüsszel fenn fogja tartani a migrációs nyomást Európán, addig lövöldözni fognak a szerb-magyar határon, és ez elfogadhatatlan" - összegzett.

Az első találkozó helyszínéről elnevezett kezdeményezést még Angela Merkel egykori német kancellár indította el 2014-ben, és azóta a térségbeli országok és az EU együttműködésének egyik legfontosabb platformja lett.