Aligha volt olyan téma az elmúlt hónapokban Németországban, amellyel kapcsolatban egyetértettek volna a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai. Különösen erőteljesek voltak az ellentétek a menekültválsággal kapcsolatban. Augusztus végéig 204 ezren kértek idén menedéket Németországban, ami 77 százalékos emelkedés az elmúlt év adataihoz képest. A legtöbben – akárcsak 2022-ben – Afganisztánból, Szíriából, továbbá Irakból és Iránból érkeztek.

A tartományok az elmúlt időszakban sorra jelezték, hogy egyre nehezebb a menekültek befogadása. Értesülések szerint több helyi település, illetve önkormányzat jelezte, hogy képtelen megbirkózni az érkezők ellátásával, illetve elszállásolásával.

A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából, valamint a szabad demokrata FDP-ből álló, Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti kormánykoalíció liberális menekültpolitikája feszültséget okozott a német–olasz kapcsolatokban is. Giorgia Meloni kormányfővel az élen az olasz kormány politikusai az elmúlt napokban azzal vádolták a Scholz-kormányt, hogy pénzügyi támogatást nyújt az SOS Humanity német civil szervezetnek, amely 2016 óta a Földközi-tengeren tevékeny, és az olaszországi partokra szállítja a migránsokat.

Az elmúlt hét végén ugyanakkor sorra hangzottak el olyan nyilatkozatok, amelyek egyértelműen jelezték, hogy

német részről is felismerték a szigorítás szükségességét.

Elsőként Wolfgang Schäuble, a német parlament korábbi konzervatív elnöke bírálta a kormány menekültügyi politikáját. A változatlanul rendkívül nagy tekintélynek örvendő Schäuble, aki 2017 és 2021 között töltötte be a Bundestag elnöki tisztségét, korábban pedig a Merkel-kormányok belügy-, illetve pénzügyminisztere volt, hangsúlyozta, hogy azt a politikát Németország már nem engedheti meg magának.

"Még ha nem is szép vagy nem is könnyű, de lehetséges" - fogalmazott a CDU politikusa, utalva arra, hogy a menedékkérők visszaküldésére. Schäuble utalt arra is, hogy a polgárok, illetve az önkormányzatok reális reformokat várnak a kormánytól, nem pedig olyan javaslatokat, amelyekről mindenki tudja, hogy azokat nem lehet megvalósítani.

A Die Zeit című lapnak nyilatkozva a volt parlamenti elnök kijelentette, hogy megérti az olasz kormány haragját, amiért Németország támogatást nyújt azoknak a civil szervezeteknek, amelyek nemcsak mentik a menekülteket a Földközi-tengeren, hanem Európába is juttatják őket.

Egyes elemzők számára még inkább feltűnő volt, hogy a bevándorlás korlátozása mellett állt ki a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva a Zöldek Pártjának társelnöke. Omid Nouripur elengedhetetlennek nevezte a migráció megfelelő kezelését, és ennek keretében a menedékkérők visszaküldését is. A zöld párti vezető szerint tudomásul kell venni, hogy

a realitás változik, számos település már elérte a terhelhetőség legfelsőbb határát.

Az önkormányzatok számára több pénzt kell biztosítani, és gyorsabb menekültügyi eljárásokra van szükség – hangoztatta Nouripur, hozzátéve, hogy a korlátozások elengedhetetlenek. Aki nem akar semmilyen korlátozást, nem akar semmilyen ellenőrzést, az valójában azt akarja, hogy megnyissuk a határokat, ez pedig ellentmond a realitásoknak – idézte a ZDF a politikust.

Néhány nappal ezelőtt már Scholz kancellár is elismerte, hogy az illegális bevándorlás féken tartása érdekében a határőrizet szigorítására van szükség. "Németország elkötelezett a menedékhez való jog iránt" – szögezte le a kancellár. Azokat azonban, akiknek a kérelmét elutasították vagy bűncselekményt követtek el, vissza kell toloncolni – tette hozzá.

Ugyancsak a ZDF által közölt hétvégi nyilatkozatában Scholz megismételte mindezt. A kancellár hozzátette, hogy megérti a települések, illetve önkormányzatok aggodalmát a menekültek befogadásával kapcsolatban. Scholz a gondok enyhítése érdekében nagyobb pénzügyi támogatást ígért.

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU vezetői ismételten hangsúlyozták, hogy a válság enyhítése érdekében mielőbbi, legmagasabb szintű pártközi egyeztetésre van szükség.