Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) regionális gyűlése Wroclawban 2023. szeptember 20-án. A parlamenti választásokat október 15-én tartják Lengyelországban.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Maciej Kulczynski

Mitrovits Miklós: nagyon furcsa helyzet állhat elő október 15-e után

Két héttel a lengyelországi parlamenti választások előtt a jelenlegi kormánypárt tűnik esélyesnek, de valószínűleg csak koalícióban tudnak majd kormányozni. Az ellenzék is erős, ami a hétvégén százezres tömegdemonstrációt tartott Varsóban.

A szuverenisták és a globalisták összecsapását hozhatja a két hét múlva tartandó lengyelországi parlamenti választás. A kormányzópárt továbbra is népszerű, de az ellenzéki pártok is megmutatták erejüket a vasárnapi tömegrendezvényen, amit Donald Tusk, a Polgári Platform vezetője Lengyelország újjászületése jelének nevezett.

Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), mely önmagát keresztény, konzervatív pártnak vallja, jelen állás szerint egyedül nem fog tudni kormányt alakítani, tehát minden bizonnyal koalícióra fog kényszerülni. Ha csak a Polgári Koalíció (korábban Polgári Platform) és potenciális koalíciós társai, a Harmadik Út, illetve az Új Baloldal nem szerez eggyel több mandátumot, mint amennyire a kormányoldal számít – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének munkatársa, aki szerint tehát:

  • lehet kényelmes kormánytöbbsége a jelenleg kormányzó PiS-nek a szintén jobboldali, de gazdaságilag roppant neoliberális (Szabadság és Függetlenség) Konföderációval, vagy
  • lehet akár szűk többsége a Polgári Koalíciónak, a Harmadik Útnak és a baloldalnak.

A választás eredménye akár hosszabb távon is meghatározhatja Lengyelország helyét és szerepét Európában, uniós tagsága azonban nincs veszélyben, hiszen a PiS is abszolút ez EU-n és a NATO-n belül képzeli el Lengyelország jövőjét, „más kérdés, hogy a szuverén nemzetek Európájaként” – tette hozzá a történész.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy mindentől függetlenül, a politikai elit döntő része egyetért abban, hogy Lengyelország stratégiai érdeke az oroszok kiverése Ukrajnából, ide értve a Krímet is. Ugyanakkor a PiS potenciális koalíciós partnere, a jobboldali Konföderáció meglehetősen szkeptikus ezzel a stratégiával szemben, sőt elvből elutasítja az ukránok feltételek nélküli támogatását, így elképzelhető, hogy a Jog és Igazságosság egy olyan társat kap majd a választások után, ami a külpolitikában egészen más vonalat akar majd képviselni, mint a PiS. „Arról nem is beszélve, hogy gazdaságilag is egészen mást képviselnek, ami miatt egy

nagyon furcsa szituáció állhat elő a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Lengyelországban október 15-e után.”

Mitrovits Miklós szerint a jelenlegi kormánypárt győzelme javíthatna a magyar–lengyel viszonyon, de ha a mostani ellenzék alakíthat kormányt, az újabb mélypontot hozhat a két ország kapcsolatában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×