Tempósan csökken Horvátország lakosságszáma. A jelenség kapcsán Párduc Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója két dologra hívja fel a figyelmet.

"Az ország demográfiai mutatói már a kilencvenes évek óta folyamatosan romlásban vannak. Például a Világbank becslései és adatai szerint Horvátország lélekszáma 2050-re hárommillió fő alá csökken. Illetve az országon belüli migráció is erősödik: a fejletlenebb régiókból a kiépítettebb tengerpartra, a fővárosba és környékére, valamint a nagyvárosokba költöznek az emberek" – mondta, és szerinte ez az ország aránytalan fejlődéséhez vezet.

Önmagában a népességfogyási adat nem kirívó Horvátországban, az elvándorlás viszont szinte már hagyományossá vált Párduc Árpád szerint.

"A régióban megtalálható posztkommunista államoktól eltérően Jugoszlávia – és részeként Horvátország – korábban, a kilencvenes évek előtt is támogatta a migrációt, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Horvátországból hatalmas diaszpóra kitelepült, ami folyamatosan katalizálta a további kivándorlást olyan eseti jelenségekkel, mint a 2008-as pénzügyi válság vagy a 2013-as EU-csatlakozás" – részletezte.

Emellett európai tendenciák is begyűrűznek: a szülőképes korú nők gyermekvállalási ideje, az első szüléshez tartozó átlagos életkor ma már csaknem harminc év, amitől szintén csökken a "reprodukciós képesség" – jegyezte meg Párduc Árpád.

Az uniós csatlakozás óta 200-220 ezer fő hagyta el az országot, főként tanulási céllal, de aztán munkavállalóként sem tért vissza; a horvát kormány is igyekszik családtámogatási programokkal operálni, illetve bölcsődei férőhelyeket létesíteni, és beindult egy "gyere haza!" program is, amely még Amerikában is élő horvátokat megpróbál hazahívni. További terv még a szerbiai horvátok átcsábítása (az uniós útlevél jelenthet vonzerőt), és fogadnak már vendégmunkásokat is a balkáni régióból. Újabban Nepálból is érkeztek már vendégmunkások.