Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtóértekezlete a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Ankara nagy dolgot kért az USA-tól a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáért

A török parlament jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását, ha az Egyesült Államok átadja Törökországnak a régóta kért F-16-os vadászgépeket - jelentette ki kedden a török elnök.

Recep Tayyip Erdogan az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseváni Köztársaságban tett látogatást, ahol Ilham Aliyev azeri elnökkel folytatott tárgyalásokat. Hazatérőben, a repülőgép fedélzetén nyilatkozva újságíróknak azt mondta, hogy a kérdés már a múlt heti New York-i, török-amerikai külügyminiszteri találkozón is szóba került. Hozzátette, hogy Washington a svéd NATO-csatlakozás török jóváhagyását szabta az F-16-osok átadásának feltételéül. Majd kifejtette, "ha az Egyesült Államok betartja ezt az ígéretét, akkor a török parlament is betartja a sajátját, és támogatni fogja a svéd NATO-csatlakozást".

A török elnök arról is beszélt, hogy az Örményországon, Azerbajdzsánon és Iránon áthaladó Zangezur kereskedelmi folyosó kiépítését be kell fejezni. Hangsúlyozta,

ha Örményország nem járul hozzá, hogy a folyosó áthaladjon a területén, akkor Iránon keresztül építik tovább, mert az iráni vezetés pozitívan áll a kérdéshez.

A Zangezur folyosó nemcsak Törökország, hanem Azerbajdzsán számára is fontos lenne, mert közvetlen összeköttetést hozna létre a hozzá tartozó, de a jelenlegi földrajzi területén kívül álló Nahicseváni Köztársasággal. A két ország már a 2020-ban lezajlott, második hegyi-karabahi háború óta szorgalmazza az átkelő kiépítését.

Erdogan a hegyi-karabahi helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy Azerbajdzsánnak a területen nemrég végrehajtott offenzívája óta újraindultak Karabahba azok a kamionszállítmányok, amelyek segéllyel és egyéb anyagokkal látják el a régió lakosságát.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×