Az etióp gát geopolitikai és biztonsági szempontból is nagyon érzékeny kérdés a térségben – mondta az InfoRádióban a Pécsi Tudományegyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. A Kék-Nílus vizét áramtermelésre felhasználó óriásgát építése 2011-ben kezdődött, egy olasz cég közreműködésével és négymilliárd dollárba került. „Hatalmas építmény, az egész kontisen legnagyobb vízerőműve születik meg a gáttal, ami közel két kilométer hosszú, 140-150 méter magas” – fogalmazott Tarrósy István.

Etiópia álláspontja szerint a 6000 megawatt kapacitásúra tervezett vízerőmű kulcsfontosságú gazdasági fejlődése számára, de miután a Nílus vizéről van szó, mely „átszövi” az egész térséget – Egyiptom számára egyenesen az „élet forrása”, de Szudán és a folyó medencéjében elterülő más országok tekintetében is nagyon lényeges –, a létesítmény minden szempontból térségi kérdést jelent – magyarázta az Afrika-szakértő.

„Egyiptom attól tart, hogy nem lesz megfelelő hozama a Nílusnak, ami elláthatja a most már 110 milliós országát.”

Az egyetemi tanár szerint „van elég víz” a Nílusban, de Egyiptom a korábbi kötelmi szerződésekben vállalt különböző kötelezettségeket kéri számon Etiópián. Hozzátette: Szudán és Egyiptom, illetve részint Etiópia évek óta tárgyalt már erről a gátról, de egy időre megszakadtak az egyeztetések. Elmondása alapján Etiópia a gát építésének a megkezdését követő bő két éven át nem nyitott vitát az alvízi országokkal a témában, miután „annyira megorroltak rá a többiek”. Csak néhány héttel ezelőtt, 2023 augusztusában indultak újra az egyeztetések.

„Ehhez képest jött most – az egyiptomiak olvasatában – egy teljesen önálló, a tárgyaláson kívüli etióp cselekedet, miszerint befejezik a feltöltését, ami befolyásolja a vízáramlást a Níluson” – mondta az egyetemi tanár. Dacára, hogy Egyiptom – Szudánnal karöltve – mindvégig azt akarta, hogy a lehető leglassabban, évek alatt történjen a víztározó feltöltése annak érdekében, hogy ne legyen veszélyeztetve a vízáramlás a Níluson.

Egyiptom és Etiópia is komoly hadsereggel rendelkezik, Szudánban pedig polgárháború dúl, ezért

nagyon fontos, hogy a mostani feltöltés ellenére a szemben álló felek továbbra is diplomáciai, és ne katonai megoldást keressenek erre a problémára

– emelte ki Tarrósy István.