Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Ursula von der Leyen: az EU-nak vissza kell nyernie az európaiak bizalmát

A jelenlegi bizonytalan világban Európának ismét el kell nyernie az európaiak bizalmát, mégpedig azáltal, hogy „foglalkozunk törekvéseikkel és aggodalmaikkal” – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Az uniós javaslattevő és végrehajtó testület elnöke a jövő évi európai parlamenti választások előtti utolsó beszédét mondta el az Európai Unió helyzetéről.

A több mint egyórás felszólalásban egyebek között kifejtette: az EU eddigi legambiciózusabb projektje az európai zöld megállapodás, amelynek célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ez a törekvés már az európai gazdaság központi eleméve vált, és az uniós ipar készen áll arra, hogy „a zöld átmenetet lendületbe hozza” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy továbbra is biztosítani kell a zöld megállapodás előrehaladását – méltányos átmeneten keresztül –, ez a jövő generációi számára különösen fontos, hogy egészséges bolygón élhessenek.

Ursula von der Leyen a Reuters tudósítása szerint többször is hangsúlyozta, hogy Európa – főként ha ő marad a bizottság élén – „válaszol a történelem hívására”.

Európa mindent megtesz, hogy megőrizze versenyelőnyét, mondta az uniós törvényhozóknak, és kijelentette, hogy megvédi az európai vállalkozásokat minden tisztességtelen versennyel szemben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vállalatokat gyakran kizárják a külföldi piacokról, vagy ragadozó gyakorlatok áldozataivá válnak. Példaként hozta fel, hogy Kína elárasztja a globális piacokat olcsó elektromos autókkal, amelyek árát hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan.

Ennek jegyében bejelentette, hogy

az EB szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekkel kapcsolatban.

Külön megbízott segíti majd a jövőben a kkv-k üzleti életének egyszerűsítését.

Beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fog előterjeszteni az európai szélipar támogatására, szem előtt tartva a magas infláció jelentette kihívásokat is.

Megjegyezte, hogy ő és csapata több mint 90 százalékban teljesítette azokat az ígéreteket, amelyeket 2019-es EB-elnökké válásakor tett.

„Megszületett a geopolitikai unió Ukrajna támogatásával, az orosz agresszióval szembeni fellépéssel, a Kínával szembeni magabiztos válaszlépésekkel és a partnerségekbe való befektetéssel. Most az Európai Zöld Megállapodás a gazdaságunk központi eleme, ami ambícióit tekintve páratlan” - mondta.

Ursula von der Leyen felidézte, hogy a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alappal újraindították az európai gazdaságot, Európa közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz.

Mivel az afrikai Száhel-övezet politikai instabilitása közvetlenül érinti Európa biztonságát és jólétét, a migrációt kezelni kell, azonban meglátása szerint ehhez egység szükséges az EU-n belül. Sürgette az új uniós menekültügyi paktum elfogadását, hangsúlyozva az emberek és a határok védelme közötti egyensúlyt.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna, de a Nyugat-Balkán jövője is az Európai Unióban van. "Egy olyan világban, ahol a méret és a súly számít, egyértelműen Európa stratégiai és biztonsági érdeke, hogy kiteljesítsük az uniót" - emelte ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×