Prőhle Gergely szerint többek közt a jövő Európájának érdekérvényesítő képességét is meghatározza majd, hogy milyen uniós parlament alakul meg 2024-ben. Hozzátette: minden EP-választásnak az is a tétje, hogy merre megy tovább az Európai Unió.

„Az európai politikai paletta minden tagállamban erősen változóban van. A szélsőséges baloldali és a szélsőség felé hajló jobboldali erők egyaránt jelen vannak.

Azok a hagyományos pártstruktúrák, amelyek korábban évtizedeken át működtek, igazából már nem tűnnek hatékonynak”

– mondta.

A korábbi berlini és berni magyar nagykövet közölte: az európai parlamenti választás jelentőségét az is mutatja, hogy több tagországban is összekapcsolják belső, parlamenti vagy önkormányzati választásokkal, ezzel is növelni szeretnék a részvételi hajlandóságot. Prőhle Gergely szerint jelentős hatást gyakorolhat a jövő Európájának hatékonyságára és struktúráira, hogy milyen összetételű Európai Parlament jön létre jövőre.

Prőhle Gergely meglátása szerint az idén 30 éves maastrichti szerződés világos iránymutatást adott eddig is és adhat a jövőben is az európai döntéshozóknak. Szerinte az érintetteknek arra kell törekedniük, hogy ezek a rendkívül fontos alapelképzelések érvényesülni tudjanak. „Minden döntést azon a szinten kell meghozni, ahol az a legészszerűbb” – jelentette ki a volt közigazgatási államtitkár.

„Az európai integráció és a nemzeti érdekérvényesítés nem áll szöges ellentétben egymással, sőt a közös Európában a nemzeti érdekeket jobban lehet érvényesíteni és a magyar EP-képviselőknek is ezt a célt kell szem előtt tartaniuk”

– fogalmazott.

Mint mondta, fontos, hogy minél több jóindulatot tapasztaljunk meg magunk iránt az európai közvéleményben és az európai politikai döntéshozók körében is. Rokonszenvesen, szövetségeseket találva kell kommunikálni mindazt, amit mi, magyarok Európáról akarunk mondani. „Ennek különös fontossága van a közelgő magyar uniós soros elnökség szempontjából” – zárta gondolatait Prőhle Gergely.