Ekkora földrengés még nem történt Marokkóban – mondta az InfoRádióban Harangi Szabolcs geológus, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója. Legutóbb 1960-ban, Agadir kikötővárosánál következett be egy 5,9-es magnitúdójú rengés, de erősségében a mostani harmincszorosa volt annak.
A halálos áldozatok magas száma nemcsak a sekély fészekmélység és a nagy magnitúdó, hanem több más tényező együttes következménye – tette hozzá a szakértő. Fontos, hogy például milyen a talaj – vezeti-e a földmozgási hullámokat –, ahogy az sem elhanyagolható, hogy az érintett területen milyenek az ember által alkotott építmények – magyarázta az egyetemi tanár. „Nyilván ebben az esetben, miután régóta nem volt hasonló erejű földrengés a területen, nem is volt túlzott a készültség, vagyis a házak földrengésbiztonsága nem túl nagy.” Kitért arra is, hogy a földmozgáshoz kapcsolódóan egy súlyos lejtőcsuszamlásra is sor került, ami Adassil városát teljesen eltörölte. „Ezek a tényezők mind-mind hozzájárulnak, hogy mennyire lesz pusztító egy földrengés” – fogalmazott.
Világszerte számos ország felajánlotta támogatását a marokkói hatóságoknak. Egy brit, egy katari és egy spanyol mentőcsapat már a helyszínen van. „Voltunk Törökországban, a világ bármely pontján segítünk, a távolság nem számít. Marokkó a szomszédunk, szoros a kapcsolatunk. Egyszerűen jönnünk kellett” – mondta a spanyol mentőcsapat vezetője.
Az Európai Unió egymillió eurós humanitárius segélyt nyújt Marokkónak, és aktiválta a Kopernikusz műholdas Föld-megfigyelési rendszert, hogy térképészeti szolgáltatással segítse a mentést. A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (Federáció) egymillió svájci frankot különített el a földrengés sújtotta Marokkó megsegítésére.
A magyar segítség is megérkezett
A Magyar Református Szeretetszolgálat önkéntesei is a helyszínen vannak. Marokkóból Juhász Márton,a szervezet ügyvezető igazgatója nyilatkozott az InfoRádióban. Tájékoztatása szerint kutató-mentő tevékenységben nem vettek részt, miután a marokkói hatóságok ilyen jellegű segítséget nem kértek tőlük. A szolgálat kis számú csapata ezért egy kisteherautóval járja a vidéket, és tanyaközpontokban – egyébként is mélyszegénységben – élő emberek támogatását tűzte ki célul.
A falvakba előre összekészített csomagokkal érkeznek, amelyek jellemzően tejből, bébiételből, húskonzervből, kenyérből, vízből, és olyan alapvető élelmiszerekből állnak, amikre egy ilyen helyzetben egy háztartásnak szüksége lehet. „Az emberek gyakorlatilag a szabad ég alatt, esetleg rögtönzött vagy a hatóság által biztosított sátrakban élnek” – vázolta az állapotokat Juhász Márton, emlékeztetve, hogy arrafelé sokan agyagtéglából építkeznek, főleg faluhelyen, ezért a házak kártyavárként omlottak össze.
„Félig nyitott szemmel pihenünk mi is, mert az utórengések sokszor még nagyobb pusztítást tudnak végezni az első földrengésnél.”
(A Juhász Mártonnal készül bővebb interjú alább hallgatható meg.)
A magyar külügy nem tud magyar áldozatról vagy sérültről – közölte Paczolay Máté külügyi szóvivő. Marokkóban háromnapos gyászt hirdettek az ország történetének legnagyobb földrengését követően. Novák Katalin köztársasági elnök és Kövér László országgyűlési elnök levélben fejezte ki részvétét a katasztrófa sújtotta országnak.
A halálos áldozatok ismert száma jelenleg 2862, a sebesülteké 2562, de félő, hogy mindkét szám tovább emelkedhet – áll a legfrissebb, hétfő esti jelentésben.