Csak látszólag van távol Magyarországtól a katonai puccs miatt a hírekbe került Nigert is magába foglaló afrikai Száhel-övezet – mondta el az InfoRádióban Azbej Trisztán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára, aki Magyarországot képviselte nemrég az EU tagállamainak a Száhel-övezet megsegítése érdekében összehívott vezetői találkozóján.

„A Száhel-övezeti kérdéskör magyar szempontból kiemelt jelentőségű, mivel Európának a biztonsági külső védvonaláról beszélünk. Egy olyan régióról, ami bár nem közvetlenül az Európai Unió szomszédja, de a szomszédjának a szomszédja. Az, ami ott történik, kihatással bír az egész európai kontinensre és benne Magyarországra is. Hat országot szoktak a Száhel-övezethez sorolni ebből a hat országból ötben az elmúlt egy egy-két évben erőszakos hatalomváltás volt" – mondta az államtitkár.

Az övezet humanitárius kihívásokkal küszködik, és a népességrobbanással nem tud ütemet tartani a gazdasági fejlődés, ez pedig a politikus szerint táptalajt ad a fegyveres konfliktusoknak, a dzsihadista terrorszervezetek megerősödésének, többek között a keresztényüldözésnek is.

"Európai szemszögből nézve pedig a humanitárius katasztrófa és a politikai válsághelyzet együtt rendkívüli jelentős migrációs fenyegetést jelent"

– mondta az államtitkár.

Arról is beszélt, hogy az Európai Unióban sok vonatkozásban a Száhel-övezettel kapcsolatosan is eltérőek a tagállamok céljai és érdekei, az övezet jelentőségével kapcsolatban egyetértés van, de vannak különbségek azzal kapcsolatban, hogy milyen módon kellene az Európai Uniónak viszonyulnia az olyan politikai folyamatokhoz, mint amilyen például az egy hónappal ezelőtt bekövetkezett nigeri katonai puccs.

"Vannak akik úgy gondolják, hogy fegyveres erővel kellene úrrá lenni ezen a problémán és szankciók alá kell vonni az országot.

Magyarország már az elsők között elítélte a katonai puccsot és felszólította a nigeri feleket az alkotmányos rendszerhez való visszatéréshez.

Mi magyar oldalról ugyanakkor azt kutatjuk és keressük, hogy milyen módon tudjuk a nigeri embereket humanitárius vészhelyzeti ellátásban részesíteni, illetve az agrár és az élelmiszeripar területein milyen gazdasági, fejlesztési együttműködéseket köthetünk velük” – tette hozzá Azbej Tristán.

A külügyi államtitkár kiemelte azt, hogy az egyre növekvő problémák miatt a magyar kormány Hungary Helps programja már a Száhel-övezet térségében is működik.

„A A program legelején kizárólag az üldözött keresztények megsegítésére összpontosítottunk. Bár ez továbbra is a legfontosabb célkitűzése a programnak, de ma már általában véve minden humanitárius válság övezetben segítséget nyújtunk a kölcsönös partnerség alapján. Amellett a gondolat mellett tesszük ezt, hogy

a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajbajutott embereket Európába hozni.

– mondta Azbej Trisztán.

A Száhel-övezetnek a szomszédságában eddig is számos programot indítottak már, például Észak-Nigériában és Észak-Ghánában. A magyar kormány az év elején pedig meghirdette azt a száhel-övezeti politikáját amelynek a térség segélyezése is a része. Az államtitkár az elmúlt hónapokban személyesen vezetett humanitárius tényfeltáró missziókat Nigerbe és Csádba, aminek a nyomán már el is indították a humanitárius segélyezést a térségben élő menekültek megsegítésére.