A nyugati katonai elemzők és hírszerző források állítják, az ukrán ellentámadás következtében lassan, de egyre jobban meggyengül az orosz hadsereg védelme. Bár az oroszok mindent elkövetnek azért, hogy megtartsák az állásaikat, az ukrán tüzérség - főleg az újonnan kapott kazettás lőszerekkel - szörnyű veszteségeket okoz nekik. A páncélosokkal és gyalogsági harcjárművekkel végrehajtott támadások miatt pedig akkora nyomás nehezedik az oroszokra, aminek már nem állhatnak sokáig ellen.

A kérdés azonban az, hogy a front melyik szakaszán fog folytatódni az ukrán támadás, illetve az offenzíva milyen irányt vesz majd.

A londoni The Times három irányt tart lehetségesnek:

• az ukránok Bahmuttól tovább nyomulnak keletre, majd onnan délre fordulnak és megindulnak Donyeck város visszaszerzésére.
• Vuhledartól egyenesen délnek, Mariupol felé folytatják az előretörést.
• Tokmak és Melitopol visszafoglalása után elszigetelik a Krím-félszigetet, és ketté szakítják az orosz erőket.

A három támadási irány közül az első a legkevésbé valószínű, mivel az ukránoknak és az oroszoknak is a Krím-félsziget, illetve az Azovi-tenger partvidéke a legfontosabb. Ezért a Vuhledartól Mariupol felé indított támadás vagy a Tokmak Melitopol irány sokkal elképzelhetőbb.

Katonai szakértők szerint bár az tűnik logikusnak, hogy az ukránok átvágjanak a Vuhledartól délre fekvő területeken, és visszafoglalják Mariupolt, azonban ez nagyon kockázatos vállalkozás lenne, egyrészt mert ezen a területen kifejezetten erős a védelem, másrészt mert azért az oroszok annyira még nem gyengültek meg, hogy az előrenyomuló ukrán éket ne tudnák harapófogóba szorítani egy Donyeck, illetve a Krím felől egyszerre indított ellentámadással.

Ezért inkább egy Tokmak-Melitopol irányú főcsapás tűnik a legesélyesebbnek.

Az ukrán tüzérség ezen a szakaszon már eléggé megpuhította az orosz védelmet, ráadásul éppen hétfőn jelentették be, hogy sikerült súlyosan megrongálniuk a félsziget északi részén, a Csonhar szoros felett átívelő vasúti hidat.

Damage to the Chongar rail bridge leading to and from Crimea.

Unknown at this time whether this is the only damaged part of the bridge. Also no way of telling the extent of the damage to this section and how easily it will be to repair without additional images. pic.twitter.com/eRlqcUAWn1

— Oliver Alexander (@OAlexanderDK) July 31, 2023

Mivel a kercsi hidat szintén komoly károk érték, egyelőre jelentős akadályokba ütközik az orosz utánpótlás eljuttatása a Krímbe. Közben pedig az ukránok az újabban kapott, nagy hatótávolságú nyugati fegyvereikkel folyamatosan támadják a félszigeten lévő orosz katonai létesítményeket, fontos közlekedési csomópontokat.

Ha sikerülne áttörniük az orosz védelmet és visszafoglalni Melitopolt, akkor azzal

1. kettévágnák az Ukrajna déli részét megszállva tartó orosz erőket,
2. lehetetlenné tennék, hogy Moszkva utánpótlást küldhessen a szárazföldön keresztül a Krím-félszigetre, így legfeljebb csak az orosz haditengerészet tudná biztosítani az ellátást.

Márpedig a Krímben találhatók az orosz fekete-tengeri flotta legfontosabb bázisai, mint például Szevasztopol.

Ezek megbénítása nagyon súlyos csapást jelentene Moszkvának.

Az orosz csapatok azonban egyelőre még kitartanak, és csak lassan hátrálnak. Ahogy az InfoRádiónak nyilatkozó Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő fogalmazott: ilyen komoly és szervezett védekezésre a második világháború óta nem volt példa.

Moszkvában mindenesetre már készülnek a legrosszabbra. Dmitrij Medvegyev volt államfő, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács alelnöke például úgy nyilatkozott, hogy atomfegyvereket kell bevetni, ha az ukránoknak sikerülne megszerezniük, az általa csak a "mi földjeinknek" nevezett területeket.