A tárcavezetőnek az a véleménye, hogy Ukrajnának, bizonyos várakozásokhoz képest, végül is szerény eredménnyel kell beérnie.

"Gyakorlatilag kizárólag a NATO-Ukrajna Bizottságból NATO-Ukrajna Tanáccsá átalakult testület jelent bármifajta előrelépést a NATO-Ukrajna kapcsolatokban. Győzött a felelősségtudat, egy felelősségteljes álláspontot foglalt el végül a NATO" - jelentette ki.

"Sikerült olyan döntést hozni, amely nem jár a háború eszkalációjának veszélyével, s világossá tették a tagállamok, hogy majd akkor kaphat Ukrajna meghívást a NATO-ba, hogyha az ország minden feltételt teljesít, és hogyha majd a szövetségesek egyszer egyhangúlag ezt így gondolják" - mondta.

Aláhúzta: egy háborúban álló ország nem válhat NATO-taggá,

ugyanis a katonai szervezet bővítésének a közösség biztonságának erősítésével kell járnia, nem pedig a romlásával, márpedig Ukrajna felvétele ma a fegyveres konfliktusba való belesodródás veszélyével fenyegetne, amit el kell kerülni.

"Nincs meghívás, tehát nincs menetrend Ukrajna számára, és azt gondolom, hogy ebben a helyzetben ez volt az egyetlen felelős döntés, amit a NATO meghozhatott" - szögezte le. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mivel sem meghívás nem történt, sem menetrend nem született, így nem lehet semmiféle "kerülőútról" vagy "gyorsítósávról" beszélni az ukrán csatlakozást illetően.

Sőt a kijevi kormánynak továbbra is éves nemzeti terveket kell készítenie, és ezek keretében

politikai reformokra is szükség van, például a kisebbségi jogok területén,

hiszen a NATO nem pusztán védelmi szövetség, hanem egyben értékalapú közösség is - mutatott rá.

"Ezeket az éves nemzeti terveket majd a külügyminiszterek fogják folyamatosan értékelni, tehát mi is ott leszünk, és nyilván kiemelten figyelünk majd a kisebbségi jogok tiszteletben tartására" - tudatta. A miniszter arról tájékoztatott, hogy a NATO-országok vezetői ausztrál, dél-koreai, japán és új-zélandi kollégáikkal is egyeztetni fognak. Illetve hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak geopolitikai eseményei fokozták a jelentőségét az együttműködés erősítésének a csendes-óceáni partnerekkel.

"Mi ezt abszolút mértékben támogatjuk, hiszen Japán és Dél-Korea is stratégiai partnerünk, szorosak a politikai kapcsolataink, sok beruházás érkezik a két országból Magyarországra" - mutatott rá. "Ugyanakkor a szempontunkból legalább ennyire fontos, hogy a NATO ne kapjon egy ilyen Kína-ellenes élt, tehát tegyük világossá, hogy

a NATO nem egy Kína-ellenes szervezet, nem Kína ellen jött létre,

a mostani működése sem Kína ellen szól, Kínát nem tekintjük kockázatnak, ellenfélnek vagy ellenségnek" - szögezte le. "Mi magunk úgy gondoljuk, hogy a Kínával való együttműködés, hasonlóan a Dél-Koreával és Japánnal való együttműködéshez, hatalmas lehetőségeket és nagy esélyeket biztosít" - tette hozzá.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Magyarország a határidő előtt teljesítette a NATO célkitűzését, és a bruttó hazai termék (GDP) két százaléka fölé emelte a védelmi kiadásait. "Ráadásul, amikor mi az ország védelméről beszélünk, akkor nemcsak a katonai képességekről, hanem egy átfogó gazdaságfejlesztésről is beszélünk, nagyon komoly védelmi ipar kiépítéséről is beszélünk" - mondta.

"Tehát mi teljesítettük, amit vállaltunk a NATO felé, a két százalékos küszöböt már bőven, és már jóval korábban azt a kötelezettségünket is teljesítettük, hogy a védelmi kiadások több mint egyötödét, több mint húsz százalékát fejlesztésekre költöttük. Ebből a szempontból ismét a megbízható szövetségesek kategóriájában vagyunk" - összegzett.