Az Európai Parlament álláspontja szerint "nem kielégítő" az Európai Bizottságnak az uniós etikai testület létrehozására és működésére vonatkozó javaslata, a testületnek szigorúbbnak és teljeskörűen képesnek kell lennie az etikai szabályok feltételezett megsértésének kivizsgálására - tájékoztatott az uniós parlament szerdán. Az álláspontot a korrupciós botrányba keveredett EP-képviselők Eva Kaili és Marc Tarabella is megszavazták.

A 365 szavazattal, 270 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők szerint az uniós bizottság által javasolt etikai testület létrehozásáról szóló megállapodástervezet "nem olyan ambiciózus", mint amilyen az Európai Parlament már két évvel ezelőtt elfogadott tervezete.

Az EP-képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy az etikai testület kivizsgálhassa az etikai szabályok feltételezett megsértését, és hatáskörrel rendelkezzen hivatali dokumentumok kikérésére is, tiszteletben tartva az európai parlamenti képviselők mentelmi jogát. Hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy saját kezdeményezésére kivizsgálja az etikai szabályok feltételezett megsértését, és egyedi esetekkel foglalkozzon, ha egy uniós intézmény vagy annak bármely tagja ezt kéri. Véleményük szerint a testületnek képesnek kell lennie arra is, hogy szankciókat javasoljon, amelyeket az adott intézmény döntésével együtt vagy egy határidő után nyilvánosságra kell hozni.

Az állásfoglalásban felvetett további kulcsfontosságú pontok között szerepel az egyedi esetekkel foglalkozó, független szakértők bevonása a testület munkájába.

A nagyobb átláthatóságra, feddhetetlenségre és elszámoltathatóságra vonatkozóan a képviselők hangsúlyozták, hogy felül kell vizsgálni a magatartási kódex megsértése esetén alkalmazni szükséges eljárásokat, továbbá a szankciós mechanizmus pontosabb meghatározására van szükség.

Közölték: "a közelmúltbeli korrupciós vádak alapján úgy tűnik, hogy a civil szervezeteket külföldi beavatkozásra használták fel", ezért - mint írták - a vonatkozó szabályozások sürgős felülvizsgálatára, és a civil szervezetekkel való kapcsolattartás átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tételére van szükség.

Az Európai Parlament célja, hogy az intézményközi uniós etikai testület felállításáról megkezdett munka az év végéig befejeződjön - tették hozzá.

Az Európai Parlament dokumentumai szerint az uniós etikai testület létrehozásáról szóló EP-álláspontot a brüsszeli korrupciós botrányba keveredett, majd előzetes letartóztatásba helyezett szocialista EP-képviselők, Eva Kaili és Marc Tarabella is megszavazta.